Magyar Kurir, 1814. július-december (28. évfolyam, 1-52. szám)

1814-07-15 / 5. szám

Olasz Ország. A’ Pármai, Piaczenczai, és Guastal­­lai tartományokban eddig fennállott or­­száglási intézetek mind megerőssíttettek, annyi változást kivévén, a­­mennyit az­­ Olasz Királyságtól való elválások elmúl­­hatatlanúl megkívánt. Az eddig való Na­póleoni törvényes könyvben is tsak a’ há­zasságot és a’déli elválást illető határozá­sokat törölték­­ el és tették ezeket viszsza a* Római Szentegyháznak régibb rendtar­tásaira. Génuában ezen négy napoknak, vagy mint a' Keresztelő Szent János, Péter és Pál Apostolok , Löritz Mártír, és Má­ria születése napjaiknak innepeik, mellyek Kardinális Caprat­árnak egy Dekretoma által a’ következett vasárnapokra tétettek vaia által, most ismét viszszatétettek Pápa ő Szen­tsége által, az odavaló Érsek közbenjárásá­ra, a’magok tulajdon napjaikra, ’s kihir­­dettetett egész Génuában, hogy megtartas­sanak mint innepnapok. A’ Velentzében őrizeten volt Bétsi 2- dik Landwehr Batalion viszsza indúlt onnan Béts felé. A’Dúca és St. Julien Regement­jeik rendeltettek oda őrizetre. Frantzia Ország. A’ Deputátusok Kamarájabéli tanáts­­kozásoknak folytatása. — Laur nevű tag az adózás’ állapottyá­­ról beszéllett: — Huszonöt esztendeje, úgy mond, hogy abban foglalatoskodunk , hogy a/, adó feloszlatásának egyenlőségét lábraállíthassuk ; ugyan annyi esztendeje tehát, hogy megesmertük annak hibás fel­oszlatása’ fundamentomait, ’s még sem tsi­­náltunk jóvátétettetésére még eddig sem­mit« A.­ Tulajdonképpen való adók nál­­lunk négy félék: 1) Személyes adók, 2) fekvő jószágtól való adók, 3) az ajtók­tól és ablakoktól való adók, 4) a’ kere­settől való (Patent) adók. Ezen utolsót inkább­ a’ melesleg való adókhoz lehetne számlálni. Az ablakoktól ’s ajtóktól való adók úgy szólvan kétszer fizettetnek, azért­, minthogy a’ házak, m­ellyeknek aj­tajaikért é s ablakaikért ez az adó fizette­tik, a’ fekvő jószágok közzé számláltatnak. Frantzia országnak mostani határai szerént a' személyes adókból valami 28 , a' fekvő jószágok’adójából 173, az ablakok’ és aj­tók’ adójából 15 , a’ háromból mind együtt 2­­­6millió Frankok jőnek­'bé. Kevesíteni eze­ket Fr. országnak mostani környűlállásai között, bajos lenne, de nagy könnyebbsé­gére szolgálna a’ népnek már tsak az is, ha az adónak feloszlatása egyenlő mérték­re tétetődne. — Végezetre azt javallotta Laur, hogy kérjék a’ Királyt , Hogy kö­zöljön a’ Kamarával nagy sokaságu adóbe­vételekről való írásokat, számadásokat, hogy azoknak további megvisgáltatások után további fontolás alá lehessen ezt a’ nevezetes tárgyat venni. Más tagok, kik azt forgatták elméjekben, hogy már a’ Dumolard projektoma visgálás alatt volna , a’ ki tudniillik azt javallottá, hogy közön­ségesen az ország’ állapottyának adm­inist­­ratziója felől kérjenek a’ Királytól előadást, úgy ítéltek, hogy jó leszen elébb egyszer ezt a’ Dumolard projektomat elővenni, ’s azután a’ Laurét az adózásról különösen. Ezen utolsó jovallást fogadta­ el a’ Ka­mara. Azután Dumolard állott­ fel és e’­­képpen beszélteti:­­— ,,A’Gonstitutzió Ak­tájának 15-dik tzikkelye, úgymond azt tar­­tya , „hogy a’ törvényhozó hatalomnak, a’ „Király, a’ Pairek Kamarája, ’s a’ Depu­­­tatusok Kamarája által kell gyakoroltatni.“ A’ polgári és politikai szabadság’ ezen fun­­damentomának kiegészíttetés (kipótoltatás) kívántatik, mellyet tsak egy törvénynek segedelme által érhetünk­­ el. Erre nagy és sürgető szükségünk van. A’ nevek ere­je nem álomlátás. A’ nevek, a’ képzelt-

Next