Magyar Kurir, 1814. július-december (28. évfolyam, 1-52. szám)
1814-11-08 / 38. szám
gedi. A’ gyűlésben 78 tagok voltak jelen, a’ kik már most két felé oszlottak a’ régi Constitutzió szerént, ’s úgy tanátskoznak két szakaszban. Az egygyik szakasz bizonyos tekintetben úgy tartathatik , mint Angliában az Alsó Ház. Ezen Norvégiai Országgyűlés tanátskozásának annyival tsendesebb kimenetelű remélnk, hogy ennek az ide való Alsó Háznak, melynek itt Lagting a’ neve, az a* Wendel Jarslberg nevű Gróf az elölülője, a’ ki örökké úgy vélekedett, hogy Norvégia magában soha fenn nem állhat, hanem tsak más országgal öszszezsatolódva lehet neki fennállani. Északi Amerika Az egygyesűlt Státusok elölülője Madison ilyen meghívást intézett a’ nemzethez:— „Az ellenség olyan szerentsés volt, hogy egy sebes meglepni által az egygyesűlt Statusok’ fő városát, melly akkor az övénél sokkal kisseb számú fegyveres sereg által oltalmaztatott, elfoglalta. Ott való maradása alatt, melly tsak egy nap tartott, abban kereste kedves töltését, hogy minden feözönséges épületeket öszsze rontott, pedig a * anellyek semmi függésben nem voltak a’ hadakozással, és semmi tekintetben nem használtattak úgy, mint oltalmas esközök. Ezek az épületek többire a* jó ízlésnek és mesterségnek emlékeztető jelei voltak, nagy költséggel adlittattak fel, ’s a’ Státusnak olyan írásai tartattak bennek , mellyek a’ nemzetre nézve , mint hogy az ő eredetének, s alkata* sánaki bizonylai,leleit foglaták magokban, nagyon betsesek voltak, .. a’ mellyeknek minden más nemzetekre nézve is kedveseknek kellett tenniek, minthogy a’ Históriának és a’ Státusokat illető tudománynak princípiumai találtattak bennek. —„Az oiu ismet egy erősségünket Ae*xandriának környékén elfoglalván az ellenség, ez által oda czélzott, hogy ennek segedelmével a’ várost a’ maga tengeri erejének hatalma alá ejtse, a’ melly tengeri nagy erővel való viszszaélést már igen régen gyakorolja ő mindenütt, a hol módot talál réá. Az ellenség tsak ezen kettő között engedett az Alexandriai lakosoknak választást, vagy hogy mind felégettetni , vagy hogy kiprédaltatni engedjék magokat, a’ melly utolsó kegyetlenül is végrehajtatott a’ szegény lakosokon , a’ kik olyan vigyázatlanok voltak, hogy magokat a’ győzedelmeseknek igasságos voltára és nagy lelkiségére bízzák. — „Már most a’ mi Statusaink ellen vezérkedő Generálisnak egyenesen való kinyilatkoztatásából tudjuk, hogy az ő czélzása a’ légyen , hogy a’ partok mellett lévő minden városainkat és vidékeinket, a’ mellyekre réájok üthet, megtámadja és öszsze rontsa, a’ melly nyilatkoztatásnak ezt a’ gyalázatos fogást teszi fundamentomává , hogy mind ezek annak viszszatromfolásáúl történnek, a’mit az Amerikai ármád felhő Kanadában elkövetett, holott pedig a’ világ tudja, hogy ott semmi a’ féle pusztítások, nem létettek, a’ mellyekre a’ mi Országlószékünk tette volna a’ rendelést, sőt a ’ mellyeket ő maga igen hibásoknak lenni ki nem nyilatkoztatott volna. Az egygyesúlt Státusok mindenkor elkövettek mindent, hogy külömböző példaadassok által az ellenséget a’ pusztítástól eltartoztathassák , valamint hogy arra is mindenkor készek voltak , hogy igasságos feltételek alatt a’ hadakozásnak az utjában véget vessenek. — „Az ellenségnek ilyen magaviseletét', ezek 3' nyílvánságossá lett czelzások azt mutatják, hogy az ellenség előre jól megfontolt czélzással felhagyott az emberiségnek minden princípiumain, ’s a’kipalléroztatott nemzetek által közönségesen bevezetett minden hadi törvényeken, ezek pda czéloznak, hogy a’ folyó hadakozást egy közönséges pusztításnak és feleségnek helyege által tegyék emlékezetessé, meg pedig azon szempillanatban , a’ melyben