Magyar Kurir, 1815. január-június (29. évfolyam, 1-52. szám)
1815-05-23 / 41. szám
dig a’ Respublikái országlásnak be’hozásán iparkodjanak. Hanem inkább a’ Bonaparte’ barátjainak tettek nyilatkoztatásokat; ez a munka Thibaudeaura bizattatottja elébb Fauchet bekéltette öszsze Rödererrel és Savaryval, ’s így harapoztatták a’ Bonaparte több bárdijaihoz is attal a’ tüzet. Bonaparténak Septemberben adatott a’plánum legelőbb tudtára. Harel nevű ifut ember, a’ ki ő alatta a’ Státustanátsban Auditor volt, ’s az után Préfektussá tétetett, vitteel a’ tudósítást Bonapartéhoz , a’ ki, mint előre is gondolni lehetett, igen hajlandó volt a’ viszszamenetelre, mellyet az ő bárdijai megtudván úgy megörvendettek néki, hogy 150 személyre való vendégséget adtak. Első gondjokat arra fordították , hogy pénzt szerezhessenek. Cambaceres , Fouche, és Salary, kik igen gazdagok, azonnal nagy summákat adtak által a’kintstartó jóknak Garnetnak. Massena, Soult, Suchet, és Ney nem tsak hozzájok állottak, hanem ők is feles summával segítették a’ társaságot. Thibaudeau irtózni küldetett Olasz ’s Német országokra, Belgiumba, Helvétziába. Bertrandal tanátsot tartott Nápolyban és Florentziában. Mirat már ekkor minden titkot tudott, Bonaparte Lucian és Jósef is feles summákat ajánlottak. Decemberben ismét megvisgálták az öszszeesküttek a’katonaság hajlandóságát az egész országban, ’s kitanulván, annál vakmerő bátrabbakká tétettették. Legbámulásraméltóbb dolog az, hogy Dandre, a’ politziai igazgató, Talllennél gyakran megfordult ’s néki bizodalmas embere volt, ’s ehez képpest, a’ nélkül, hogy tudta volna , az öszszeesküvésnek éppen a’ gyújtó pontján forgott, a’ hol gyakran a’ leghevesebb Bonapartistákkal és Jakobinusokkal találkozott, kik sokszor így szollottak hozzá tréfálódzva : Valyoy megengedné a’ Király hogy Bonaparte a’maga barátjait Frantzia országban meglátogassa? — melyre e’képpen felelt Dandre: Ah, eljön ő engedelem nélkül is Frantzia országba, ha azt egésségének helyreállittatása végett szükségesnek fogja tartani.“ — ,,A’ télnek nagyobb része az öszszeesküttek’ plánumának végrehajtására czélzó készületekkel telt el, mind addis misvégezetre Bonaparte Mártzius lső napján megjelenvén a’ régen készült árulásnak gyümöltseit egy kevés ideig való használásra béavatta , melly ugyan néki az igen sokáig motskosan birt thrónusra egy időtskéig útat nyitott, de egyszersmind az annál méllyebben való megbukást is elkészítette számára , mennél hallatlanabb az a’ Inán, melly őtet, bár mi kevés ideig is erre az uraságra viszsza hozta.“ Kis Britannia (Bretagne) tartományában az öt Departamentek , Federation Bretafgve nevezet alatt egy Szövetséget állitottak fel, melynek 2-dik tzikkelye, mint a’ Journal előadja, e’képpen fejezi ki a’ czélzását: — Mindent el kell követni a’ szelíd princípiumoknak fenntartatására, az igasságnak a’ tsalárdság’ ellenébe való helyheztettetésére , a’ megvakittatott embereknek megvilágosittatásokra, a’ közönséges hajlandóságnak a’ környűállásokkal megegyezőleg való fenntartatására , minden rendetlenségnek megakadályoztatására, a’ belső tsendességnek megoltalmaztatására , a’ birodalomnak felélesztetésére, mindeneknek a’ hazához és Fejedelemhez tartozó hűség’ határai között való tartatásokra , a’ szabadság, a Gonstitutzió, és a’ Császár ellen való minden öszszeesküvéseknek semmivé való létettetésekre , ’s a’ többi Ezen öszszeszövetkezésnek előadása után ezeket jegyzi meg rolna a’ nevezett újság. — Sok féle gondolatra szolgáltat okot ez a’ szövetségi kérdés, hogy mitsoda czélja lehet ennek ?' Ha egy ilyen szövetség a’ Státus’ ellenségei ellen van intéztetve, annak közönségesnek kell lenni; minden Frantziának bé kell abba foglaltatni. Da ízv mire való a’ különös öszszeszö-C i vétkezés. Az ország’ egy végétöl a’ másikig mindeneknek azon egy hajlandósággal