Magyar Kurir, 1815. január-június (29. évfolyam, 1-52. szám)

1815-06-30 / 52. szám

304 Liverpool nem találta jónak lenni a’ dolog­nak ismét visgálás alá tejendő vétettetését .• — „A’ Britannus Catholicusok úgy mond most mindent kivannak; elébb meg kelle­ne határozniok, hogy mit kívánnak, ’s az után lehetne fontolás alá venni, hogy mit lehetne nékiek megengedni.“ — Mások is vé­lekedtek a Lordok között úgy, mint Li­verpool, melyre nézve viszsza vettetett a’ Gróf Donoughmore jovallása. Azólta , hogy az Ánglus ármáda Bel­giumban van, a’ Troohvichi nagy fegyve­res házból 30 millió puskatöltések, 30 ezer hordó puskapor (minden hordót 90 fontra számlálván) hozattattak aljai a száraz­­Eu­rópába. — Plymouthian mostanság 20 ezer puskát, 300 ezer puskatöltést raktak hajó­ra , a’ mellyek egyenesen vitettetnek a’ Royalisták’ számára a’ Frantzia partokra.— Az Északi Amerikából Londonba már megérkezett legújabb hírek. Május 25-di­­kén indúltak onnét. Az egygyesűlt Statu­sokban kijövő újságlevelek közzűl a’ neve­zetesebbik , melynek neve National Intel­ligencer , egy czikkelyt adott­ ki, a melly abban a’ tekintetben is méltó a figyelmetes­­ségre, hogy szemlélhetni benne, mikép­pen gondolkozzanak az oda való lakosok a Frantzia­országi új történetekről: —“ „Mi Amerikaiak, úgy­mond, sem nem reméltü­nk, sem nem kívánunk semmit egy idegen Országrószéktől is. Frantzia­országra nézve is éppen ilyen az állapo­tunk ; nekünk mind egy , Bonaparte vagy egy Lajos , egy Császár vagy egy Király uralkodjék is ott. Mi 16-dik Lajost nem gyűlöljük, Napóleonnak sem tartozunk semmi kötelességgel. Ezen utolsónak a kereskedést illetett rendelései, nekünk igen ártalmasok voltak, noha már még az ő számkivettetése alatt megszűntek vala olyanok lenni. Amerika az egész világgal békességben élni kíván, nem akarja magát az Európai politikai dolgokba avatni. Tsak jussainknak nyilvánságos megsértetése ra­­gadhat­ ki bennünket békességes nyugodal­munkból. Nem kívánunk egyebet az Eu­rópai Hatalmasságoktól, tsak hogy függet­lenségünket ’s a’ mi ezzel öszszetsatoltatva lévő jusainkat tartsák tiszteletben. A’ m­i neutrali­ss­águnk azonközben már most, minthogy a’ hadakozás Frantzia ország és Anglia között gyanithatóképpen kiüt, is­mét ki fog létettetni a’ veszedelemnek. Ha ezek a’ Frantzia országi változások az előtt történtek volna, hogy a’ mi Angliával va­ló békességünk Gentben megköttetett, mi hasznot tudtunk volna azokból hajtani ma­gunknak , de minthogy így nem történt a’ dolog, már most semmi okunk is nintsen a’ Bonaparte' megjelenésén való örvende­zté­sre.“ Megjegyzésre méltó innep az Ánglu­­soknál annak a’ Magna Chartának innepe, mellyen ezen sziget’ lakosainak személyes szabadsága fundálodik. A’ Norfolki Her­­tzeg már előre elútazott Londonból a’ ma­ga nagy jószágaira, hogy ott, Arundel-Cas­­tel nevű fényes kastélyában készületeket tétessen ehez a’ nagy innepi pompához. Egyebek között különösen erre az alkal­matosságra egy Gothus templomot építtetett, a’ melynek hoszsza 80 , szélessége 35 ’s magassága 30 lábnyom. Gothiai, festett üvegekből való ablakai vannak; mindenféle Heraldikai tzifraságok, emblémák, szemlél­tetnek rajta, mellyek mind igen finom munkával készültek. A’ kastélyban talál­tató nagy és pompás szobák, mind Gothiai ízlés szerént tzifrittattak­ fel; hasonló drága készületek létettek mind ezeknek megvi­­lágosittatásokhoz. A’ legnagyobb vendég­­ség Junius 2­1-dik napjára volt határoztat­­v , melly a’ Kék - striflikötő Rend’ minden tagjainak volt határoztatva. Megjelenni készültek erre a’ fényes pompára a’ Re­gens Princzel és testvér ötseivel egyetem­ben az országnak többnyire majd minden tagjai. Gazdag készületek létettek a’ régi Ritteri tusakodásokra (touruirozásokra) is, a’ melly játékra három napok határoztat­­tak, mellyek után a’ fő Asszonyságok’

Next