Magyar Kurir, 1815. január-június (29. évfolyam, 1-52. szám)
1815-02-14 / 13. szám
str.5, ’s több psp társaik, kikből a' Király' titkos tanátsa áll , magokat annak ellene szegezték. Nagyon szomorú környíilállás erre a' szerentsétlen országra nézve az, a’ mit most megújítva írnak a’ Frantzia levelek, hogy új Spanyol országnak (Mexiconak és a’ több hozzá tartozóknak) függetlenségére már az oda való Vice-Király Calleja is réá állott volna, ’s magát az insurgensek’ vezérével Moralessel öszsze hatolván, az országnak senkitől való nem függését ’s magában való fennállását közönséges Proklamatzió által kihirdettette , egyszersmind mind azokat a’ lakosokat, a kiknek ez az új változás nem tetszik, meghívta , hogy minden felvehető vagyonaikkal egyetemben hajókra ülvén evezzenek el onnét, a’ melly végre a' Vera-Cruxi kikötőhelyben fogják találni a’ szükséges szállító hajókat. Sz. Domingó. Tudjuk az előbbeni levelekből, hogy annak megpróbálására, vagyon ezen szigetnek lakosait szép módon réa lehetne - é a’ Frantzia uralkodás alá venni, három biztosok küldedettek vala el, kiknek neveik, Dauxiou-Lavaisse, Medina, és Draveman, a kik nem tsak hogy semmire nem mehettek, hanem ezen felyül az egyiknek úgymint Medinanak nagyon szomorú játékot is kellett a' Henrik Király fő városában San- Louciben jádzani. A’ más kettő tsak meszsziről !. ). Jamaikábol próbálták levelezés által réá venni Pethiont (a’ kik tsak Elöülő) és Christophot, a’ ki Henrik Király nevezet alatt országol a’ szigeten, hanem Medina oda a’ szigetre is kiszállani merészelt, a’ hol a' Christoph’ kezire akadván, kemény fogságra jutott. A' dolgot hoszszasan elő beszélli az ott kijövő udvari újság (Royal Gacette of Haiti). —„ ,,T.i.a’(nem régen meghalározott)Frantzia Ministerial BaráMaou e 116 1, a’ ki a’ tengeri dolgokat és plánta tartományokat kormányozta, ide küldetett Spionoknak, egygyikes Medina a’ ki ezen szigetnek belső környülállásait a’ régibb időkből jól esmérvén most azt valaha vala magára, hogy a’ lakosok között meghasonlásnak magvát hintet el, elfogatatott* ’ Medina név alatt szállott vala ki ide, de nem soká megesmérték, hogy az a' híres Franco-Augustin légyen, a’ ki a’ Toussaint-Louverture Kormányozósága alatt itt szolgálván, a’Leelere alatt Napóleontól ide küldetett expeditziókor hazája’ árulójává lett. Napóleonnak igen hűséges emberévé vált volt. Ez az ember most a’ leg alatsonyabb 's leg veszedelmesebb munkára vetemedett , a’ midőn a’ Maloue Spionjává lett vala. — „Az Frantzia Országrószéktől Medina és társai eleikbe adatott utasításokban igen nevezetes és rettenetes plánumok találtattak a' Haiti nép ellen, mellyeknek kitettzőleg Malouet a’ szerzőjük, mint a' Medinánál találtatott írások mutatják, 's az ő megvallattatásakor ő maga is olyan titkokról tett vallást, a’ mellyek ezen szigetnek lakosaira nézve igen fontosok. Az árulónak elfogattatásakor, éppen Henri várába vette vala sírját Király ő Felsége, a’szigetnek óltalmaztatására meg kivántató készületeknek elrendelésében foglalatoskodván, de értésére esvén ezen szabadsággyilkoló Ágensnek meg fogattatása, azonnal bejött Saus’Sou ci de famíliájával egygyütt, a’hol a’ Medina’ vallástételeinek jegyző könyvéből által látván, hogy az ő elfogattatása által melly nagy veszedelemtől menekedett volna meg a’ sziget, azonnal öszsze hivatta országának fejeit, hogy a' fő városban Te De uma u da mu s éneklés által a’ Mindenhatónak adjanak hálákat azért, hogy a’ mi megengesztelhetetlen ellenségeinknek veszedelmes czolzissaik világosságra jöttek. A’ városba való megérkezésekkor ágyúdurrogás és véghetetlen