Magyar Kurir, 1815. július-december (29. évfolyam, 53-104. szám)

1815-11-24 / 94. szám

539 minthogy az ellenem intéztetett processusnak folyamatját megakadályoztatni nem akar­tam. De már most, midőn valósággal egy itélőszék j­eleibe hozattattam, úgy szélek , hogy azon kérdések közzűl egyre sem va­gyok felelni kéntelen,­ mellyek az ellenem valósággal elintézhető processusnak beve­zetésül szolgálhatnának. Én tehát a’ nél­kül, hogy attól a’ tisztelettől, mellyel a’ Frantzia s­­arschalloknak és Generál - Lajm­­­ánt uraknak tartozom , eltávozni kíván­nék , kinyilatkoztatom , hogy megitélteté­­semre semmi katona itélőszéket Competens­­nek lenni nem esmérek, ’s forma szerént való módon megkívánom azt, hogy azon Bírák eleibe állítsanak, kiknek eleikbe a’ Constitútzionális Akta által útasittatva va­gyok. A’ törvényes dolgokban azonközben járatlan lévén , engedelmet kérek ezen ité­­lőszéktől, arra, hogy ezen kívánságomnak indító okait az én oltalmazom adhassa elő.“ Marschal Jourdan Elölülői módon ki­nyilatkoztatván a’ törvényes megnyugtatást Ma­schal Neynek a’ felől, hogy ő, ellene mondott volna annak , hogy az ő megíté­­lője egy katona biztosság lehessen, egy­szersmind azt is megjegyzette, hogy mind­azonáltal annak megmutatására, hogy az ő személlyében éppen az elvámoltatott Nej legyen jelen (az az, hogy az identitás meg­mutatódjék, szükséges leszen azon néhány kérdésekre felelni, mellyek az ő keresz­­tségbéli és vezeték­neveit,­titulusát, és renil­­ezimereit illetik , annyival is­ inkább, hogy az ezekre való megfelelés néki semmi te­kintetben ártalmas vagy illetlen nem fog lenni: — „Az én nevem (ig­y felelt a’ vá­­doltatott) Nej Mihály; szü­lettettem Saar- Louisben az 1769'dik esztendőben. Titu­lusaim ezek : Frantzia Marschal , Elchin­­geni Hertzeg, Moskwai Princz, a’ Szent Lajos Rendjének Rittere, a’ Zietsület - Lé­giónak nagy keresztes vitéze, a' Vas Ko­ronának ’s a’ Christus - Rendnek Rittere. (Mikor Generális Grutthlertöl előre kikér­deztetett, a’ többekhez a’ Frantzia országi Ex- Pair titulust is hozzájok tette volt. O utánna Berrier az ő oltalmazója szóllalt­ fel, azt parkodván megmutatni egy hoszszú beszéd által , hogy egy katona biz­tosság nem az az itélőszék , a’ melly ál­tal, egy Frantzia Pair , egy Fr. Marschal, megi teltethetne). Berrier után az itélőszék’ Referenda­­riussa Generális Gróf Grundier is beszél­­tett egy darabig a’ Competentiának tulaj­donságairól. Végezetre fontolás és vokso­lás alá vették az itélőbirák a’ fennforgó kérdést, ’s igen kevés, talám tsak öt mi­­nutányi idő alatt, 5 votummal 2 ellen meg­határozták , hogy a’ Marschal­let’ meg­ítélésére egy Katona biztosság, nem Com­petens — ’s ezzel vége lett az ülésnek. Nagy Britannia. Azokra a’ házi készületekre nézve, mellyek Angliában a’ Bonaparte és társai számokra oly véggel tétettenek, hogy Szent Ilona szigetére vitettessenek , minthogy ezen tekintetben eleinten sok féle, nem igaz tudósítások adattattak­­ ki a’ közönséges levelekben, tehát mármost mind azokról ilyen igazabb előadások jöttek­ ki Lon­donban : „Az a’­hír, hogy Bonaparte és az ő társai a’ magok Szent Ilonára lett elevezés­­sek előtt, mindenféle drága készületeket szereztek volna öszsze a’ magok jövendő szükségekre, nem volt igaz. .,A’ Bo­napa­rte egész k­intse, mellyel a’ Frantzia part mellől Anglia mellé jött va­­la , az ő asztali ezüst készületében és a’ bibliothekájában, ’s a’ mit Angliában is felvásároltak a’ számkivetett társaság’ szá­mára, tsupán tsak néhány tsomó jádzó kár­tyákból ’s néhány Schak-táblákból, állott; ezeket is tsak a’ Ech­randas kívánságára vásárolták. Az Ex Császár oly kevéssé volt elkészülve ezen hoszszú útazáshoz , hogy az alatt, míg fejér ruháit az Anglus parton X **-

Next