Magyar Kurir, 1815. július-december (29. évfolyam, 53-104. szám)
1815-08-01 / 61. szám
456 av Franczia armada állapotjának megvisgálására, és a’ következendő hadi tsatáknak elkezdésére való unszolásokra. A’ múlt Jun. 30-dik napján a’ Pruszsziai hadi seregek Génevilliers helységet elfoglalván hathatós demonstratiókat tettek , Wellington pedig az ellenségnek azokat az őrálló helyeit elfoglalta , a’ mellyek Vertus környékén készíttettek vala, a’ melly dolog nagy zűrzavarba ejtette a’ Frantziákat. Azonközben General Vandamme a’ Fr. ármádának maradmányával Paris kőfalai alatt öszvegyülvén Excelmans Generált Versailles ellen küldötte, hogy annál fogva az Orleansi utakat elfoglalhassa. Gén. St. Pírét két Fr. vadász és egy linea regimentet Astjuencourt mellett állított ki vigyázatra, a’ midőn Excelmans Generál a’ Pruszsziai hadi seregeket két dragonyos regimentél szembe, és egy dragonyos regimenttel ölti vaslag a’ Pruszszusokat megtámadta. A’ Brandenburgiai és Pomerániai huszárregimentek derekasan viselték ugyan magokat, és sok embert megöltek az ellenség közül, mindazáltal végtére is kéntelenek voltak magokat hátrább vonni , minekutánna a’ Gén. Pirot corpusa a’ leshelyböl kimentvén, őket hátúl megtámadta, a melly alkalmatossággal a’ Pruszszusok vezérje Oberslieutenant Lohr nagy sebet kapott, és az ellenség kezébe esett. Jul. 2 - ikán a’ Blücher F. M. corpusa Meudon mellett marsirozott 3 a’ harmadik corpus Pressiscuipet ellen , a’ 4*ik és tartalék ármáda pedig Versailles ellen. Leeres, Meudon, és Issy fegyveres kézzel vetettek el, mivel minden erejét arra fordította az ellenség, hogy a’ Paris környékén délfelé fekvő tetőknek birtokában megmaradhasson. Maga Paris városa tökélletes tsendességben volt , annak lakosi a’ győzedelmeseknek nemes szivüségekben bízván, és arról is meglévén győzettetve, hogy azok azon fővárost megfogják hódoltatni, a’ vasárnapi és más innepnapokon vígan mulatták magokat. Ellenben a’ Pairehnek és képviselőknek kamarái nagy rémülésben voltak, az egymás közt való villongások és zenebonák szüntelen növekedtek. A’ M* Soult kommandótól való elmenetele, Grouchy Marsalnak közönséges panaszai , hasonlóképpen a’ M. Ney békételensége is elegendő próbái voltak annak, hogy az ármáda között való hadi fenyíték is közel vagyon az eloszláshoz. Jul. 3-ik napján viradtakor Gén. Vandamme még egy próbát tett az Issy helységnek viszszavételére , de nem boldogulhatott, mivel az első Pruszsziai ármáda Gén. Ziethen vezérlése alatt őtet viszszaverte, s ugyanakkor a’ Seine folyóvíznek bal partján táborozó hadi nép mozogni kezdvén, lehetetlen volt a Frantziáknak egyhelyben megmaradni, mellyet ezeknek vezére észrevévén egy parlamentért az az, avagy lovaspostát küldött Lord JVelligtonhöz azzal a’ tudósítással, hogy kész leszen Parist feladni , melly szerint még azon napon végbe ment a’ St. Cloudi megegyezés. 'V'VS. wxwv A’ miként a’ Loire vizén túl táborozó Frantzia ármáda a’ Királynak magát alája vetette légyen, azt a’ 15-ik Júliusi Monitor e képpen jelenti: ,,A’ Loire vizén túl az Eckmihli herczeg vezérlése alatt levő Franczia ármáda a’ Generállseutenantok Gerard, fiasco, és Voihny Grófok által a’ maga tellyes, és minden feltétel nélkül való alájavettetését letetette, az Eő Felsége királyi székének grádi fiaira. Ezen Generálisok az Eckmühli herczegnek utolsó hivatalbéli rendelései által voltának arra meghatároztatva.“ — Egyéberánt a’ Stuttgardi udvari újságban. Ludwigsbrurgból Julius 21-ikén ezeket olvassuk: „A kurir által ide érkezett tudósítások szerint, a’ Loire vizén túl fekvő Frantzia ármádával kötött fegyvernyugvás ma felfog mondatni, és ha ezen ármáda feltétel nélkül magát meg nem adja , az ellenségeskedések jövő Augustus 1 - jő napján ismét elkezdődni fognak.“