Magyar Kurir, 1815. július-december (29. évfolyam, 53-104. szám)

1815-08-01 / 61. szám

366 terek Hertzeg Mettemichnél gyüllést tartot­­tak, abból a’ végből, hogy a’ Frantzia Or­szágra vetett requisitiókat jobb rendbe szed­hessék , ’s annál fogva szenvedhetőbbekké tehessék. A’ Paris városára vetett contri­­butiónak megkönnyebbitésére , mellyhez nagy reménység volt eleinte , semmi bizo­­dalom nem lehet. A’ múlt Juli 14-ik nap­­ján már nagy summa lefizetődött, úgymint a’ Nótáriusok fizettek 200000 frankot ; a’ Prókátorok 30.GOO fr. ; a’ Kereskedők 600.000 fr.; a’ Bankosok 400­000 fr. ; a’ Pénzváltók 500.000 fr. . Ezen itt nevezett summákért a’ polgári elöljárók olly nyom­tató leveleket adtak a’ fizetőknek , a’ mel­­lyeknél fogva az adófizetésnek rendbe ho­­zatala utánn minden fizető ki fog elegi­­tetni. A’ múlt Jul. 13-ik napján számos re­guláblan kozákok marsiroztak bé Parisba,­ ezen a’ napon a’ Pruszsziai kir. sertegek az Orleansi környékén állottak. A’ Francziák a’ Ligeris (Loire) folyóvíznek túlsó part­ján a’ város hidjai előtt sántzokat ástak, é­s a’ hid előtt való kékk­akasokat felszedték ; egyéberánt igen roszúl viselte magát a’ Fr­­armada a’ Ligeris folyóvíz megé való visz­­szamarsirozásban, és sok pajkosságot vitt végbe. Erre nézve kívánta egy Anglus zsur­­nál, hogy ezt az ármádát a’ király, minek­­utánna az meghódolt volna , oszlassa szék­­jei, mivel azok a’ Frantzia seregek, mel­­lyek három holnaptól fogva a’ Bonaparte uradalmat fennakarták tartani, a’ magok gondolkozásoknak módját meg nem változ­tatják. A’ Fendei, Marsziliai, Bourdeauxi, Picardiai, és ekzuki osztályokból mint a’ legtsendesebb Frantzia országi környékek­ből, legjobb lenne, úgymond, egy uj ár­viadat kiszedni és organizálni. A’ Bona­parte azon barátjai között, a’ kiknek javai­kat és örökségeket Hg. Blücher sequestrum alá vetette , vagy­on Gróf Daru a’ Fr. ármádának volt Generál-Intendense, Álon­­talivet, Merlin, ’s m.­egyebek, a’ kikhez ötven ötven közembert küldetett kvártély­ba. Sok Párisi lakosok nevetnek e’ dolgon kiváltképen azok, a’ kik Bonaparténak min­denkor irigyei voltak. A’ Párisi halárúzó aszszonyok (a’ kik haldamaknak neveztetnek) most is udvarlá­sára mentek Sándor Császárnak, valamint miveitek esztendővel ennekelőtte is. Ezek­nek az aszszonyoknak 2000 frankot aján­dékozott Eo Cs. Felsége. A’ Journal de­s Debats Párisi ujságle­­veleknek io-dik Júliusi darabjában ezeket olvassuk: „Egy 30.OOO főből álló Pruszszus hadi sereg tegnap Generál Thielmann ve­zérlése alatt Paris városán által Orleansba marsirozott, Paris városának kommendán­­sává Pruszszus Oberster Pfull neveztetett. A’ Czernitscheff Orosz Generális corpusa, melly többnire kozákokból áll, Ganessebe rukkolt bé, ennek elöljáró sereget Gene­rál Nostitz kommandirozza. — Egy valaki számba ve­vén azoknak az embereknek szá­mát, a’ kiket tiz esztendő alatt Bonaparte a’ fegyver által megemésztetett, úgy talál­ta , hogy éppen annyi embert vesztegette­­tettő el, a’ mennyi minutumig ő ezen idő pontja alatt élt; tiz esztendő 2.256.000 mi­­nutumra mégyen, tehát ennyi embert vesz­tegetett ő el. — Három Felix nevezetű em­berek esméretesek Frantzia Országban , u. m. Felix Faulcon , a’ ki 18-ik Lajost pro­­clamálta ; Felix Lepelletiere, a’ ki Napóle­ontg Felix Lesportes, a’ II-ik Napóleont a’ Frantziák Császárjának kihirdette. __ Juh 2y-dik napján adtak 100 Forint Huszas pénzért 321 forintot Váltottédu­­sában. Egy Csősz, aranyért 14 forintot 42 krt. Augustusban 28 krajtzárra határoztatott Bétsben a’ marhahúsnak fontja.

Next