Magyar Kurir, 1817. július-december (31. évfolyam, 1-49. szám)

1817-09-19 / 24. szám

Nro, 24 MAGYAR KURÍR Indúlt Bétsből, Pénteken September, London. Az itt kijövő kétféle, úgymint a’ Mi­niste­rek’ részén lévő és ezekkel ellenkező irók egész penna hadakozást folytatnak egymás között a’ Spanyol Amerikai revo­­lútzió felett. A’ kérdés, melly ennek a’ kivált kevés hetektől fogva igen hevesen folyó disputálásnak tárgyává lett, az, hogy van-é jussok az idegen Hatalmasságoknak, vagy pedig hogy köteleztetnek-é ők arra, hogy a’ Spanyolországtól elpártolt plán­tatartományoknak az anyaországhoz való visszatérittetéssekben munkások legyenek. A’ Ministeri részenlévő irók szünet nélkül azt vitatják, hogy ez az elpártolás a’ Ja­­kb­inismusnak és a’ revolutzió­­nak munkája, melyre nézve kívánni kell azt, hogy a’ Spanyol Országlószék győ­zedelmes lehessen és ezen tartományokat a’ maga hatalma alá ismét viszsza hajt­hassa , ámbár még most nyilvánságosan nem erőssítik is azt, hogy Nagy Britan­niának is szükséges legyen magát ezen tusakodásba bele elegyíteni. Melly szö­vevényes és sokféle bizonytalanságok alá takartatott tárgy legyen ez, mutatják ele­gendőképpen az olyan környülállások,mint a’ milyen a’ mindjárt következő tzikkely­­ben a’ fél zsóldra tétetett Anglus tisztek’ állapotja is. — Ezek nagy számmal a’hadi fő tanáts­­hoz folyamodván azért, hogy az Ország­ból kiútazhassanak , ilyen választ kaptak az Anglus seregek’ Generalissimussáto! Királyi Hertzeg Yorktól: — „Minden 19-dik napján, 1817-dik esztendőben, fél fizetésen lévő tisztnek megengedtelik, hogy három esztendeig az Országon kívül lehessenek , de tsak Európában, Nap-­­njzúgott Indiában , és Északi Ameri­kában. Ez a’ válasz, minthogy Spanyol Amerika név szerént nem emlittetik ben­ne, arra adott alkalmatosságot a’ kérde­zősködő tiszteknek, hogy úgy vélekedje­nek, hogy az Országlószék nékiek tsak­­ugyan nem tilalmazza az Amerikai Insur­­gensekhez való menetelt. Egy Kapitány azonközben nem elégedvén­­ meg a’ Kirá­lyi Hertzeg’ válaszával, még egy próbát tett é s egyenesen azt kérte, hogy néki nyilvánságos kifejezésekkel engedtessék­­meg , hogy valamelyik Amerikai insur­gens ármádához mehessen, de ámbár et­től sem tagadtatott­ meg nyilvánságos ki­fejezésekkel az ő kérése, mindazonáltal tudtára adatott, hogy York­­ Királyi Hertzegsége melly nagy bámulással és kedvetlenkedéssel hallotta légyen, hogy egy Anglus tiszt ily dologra vágyódhas­­sék, melyre nézve javasoltatik néki, hogy ha talám ezen kérését és kívánságát még egyszer megújítani akarná, gondolja jól meg , mit tselekszik. Régen emlegetik a’ Londoni levelek, melly nagyon elhatalmazott légyen egy időtől fogva az Anglusok között átaljában az a’ vágyódás, hogy a’ külső országokra útazzanak és hoszszas időkig ott tartóz­kodjanak. Úgy szok­ván seregenként utaz­­nak által nem tsak Frantziaországba,Bel­giumba, ’s egyéb Európai országokba, hanem kiváltképpen Északi Amerikába is. * X

Next