Magyar Kurir, 1817. július-december (31. évfolyam, 1-49. szám)

1817-07-15 / 5. szám

Az igaz, úgy mond a' Lord., hogy Oli­ver a’ Kormányszéket szolgálatjával meg kínálta, ’s ez azt el is válalta , de tsak Apr. 17-dikén küldetett leg­eljükön ki. Ek­kor szörnyen kiabáltak: halljuk, hall­juk!!­ Reményű azonban, hogy nem fognak hamarkodni az Ítélettel , mert mai­akkor tudva volt a’ Manchesteri lázza­­dás, és így Oliver azt nem okozhatta. Továbbá az öszveesküdtek Plánumába va­ló befolyással vádoltatik ; de bizonyosan nem bízta­­a’ Kormányszék reá, hogy azo­kat szándékjokba meg erősítse. Ha Oli­ver mint Spion velek öszve nem adta volna magát, lett volna más majd fejek­ké, és a’ Kormányszék akkor tudta vol­na tsak meg a’ dolgot, mikor már a’ ve­szedelemnek gátat nem lehetett volna vet­ni. Az ollyan Ágenseket kik illyen szolgá­latot tesznek az országnak , meg betste- lenítni, egészen politika ellen volna; ki merne osztán valamit ki nyilatkoztatni? Egyébaránt Olivért senki sem­ kereste, — maga ajánlotta magát, — azt mon­dotta, hogy „ Követek jöttek a’ Grófsá­­gokool a’ végre, hogy a’ fő város gon­dolkozása’módját kitapogatnák, és hogy ugyan azok ötét meg kérték , hogy utaz­na el velek. Ugyan mit tehetett illyen esetben a’ Kormányszék ? Vallyon köte­lessége szerént tselekedett volna e’, ha nem használta volna az alkalmatosságot, hogy egy veszedelmes szövetkezést felfe­dezzen? Nem az, hogy luzzasztani kül­dötte volna ötét el az Igazgatószék; sőt inkább a’ Tisztségekhez szólló írásokat adott néki kezébe, mellyekben a’ fejen­dő intézetek ajánltattak. Ezután az ő egész útját el beszélli a’ Lord, és meg mutat­ja, hogy külömböző időben, midőn a’ Zeneben a Manchesterben ’s a’ t. kiütöt­te magát, állandóan Londonban volt ő. Azon végzi, hogy a’ tapasztalás meg mu­tatván a’ Habeas Corpus Akta' fel füg­­gesztésének hasznát , ő azt javallja, hogy e ’ arról szólló rendelés ma leg elsőben olvastasson fel, mint erről már a’ minap szóltottunk­. Az Alsó Háznak 24. Júniusi ülésében a’ második fel olvasáson is szerentsésen keresztül esett a’ Habeas C’orpus yield* felfüggesztését tárgyaló Rendelés. 66 voks volt mellette, 36 ellene. A’ harmadik fel olvasás 27-dik Júniusra volt határozva. Hogy az Alsó Házban is keresztül megy az, már ezt úgy lehet tartani mint bizonyát Tsak hogy azt lehetne kérdeni, hogy mi­nek függesztődik a’ Törvény fel , ha más részről a’ Jury'k a’ Felségbántással vá­­doltt személyeket ártatlanoknak ítélik? — A’Jun. 26-diki ülésben ugyan az a’ Ren­delés az e’ végre rendelt! Biztosságtól meg visgáltatott. Lord Castleredghnak az a’ javallása állott meg, hogy 1818. Eszten­dei Mártzius’ 1 - só napjáig tartson a’ fel­függesztés , a’ mikor ismét öszvegyül a’ Parlamentem, nem pedig Newport­, a­ ki azt tsak az idei Dec. 1-ső napjáig akar­­ta terjeszteni. Skótziára is ki fog az ter­jedni. A’ Parlamentem el oszlása is szó­ba jött ezen ülésben, amellyre nézve L. Castlereagh azt mondotta, hogy ő sem­mit sem tud arról, a’ mit Newport után Lord Liverpool többeknek mondott, hogy a’ Kormányszéknek a’ volna az akaratja, hogy a’ mostani üléssel oszlana el a’ Par­lamentom. Ugyan ezen ülésben a’ több­ször említett J'Voolerre nézve, a­ ki pe­rének igen különösen való folyásáról pa­­naszoskodott, nagyon furtsán nyilatkoztatta ki magát az Attorney­ General, t. i. hogy ő Woolert szabadon botsát)*, ha betsületére fogadja, hogy úgy viseli magát* mintha ezen most kezdődött perében kár­­hoztatódott volna. A’ Jun. 20-diki ülésben a’Rabszolgák­kal való kereskedés vétetett fel. Sokan panaszképpen említették , hogy Portugál­­­lia és Spanyol­ország még most is foly­vást űzik azt. Atallyában úgy nyilatkoz­tatták ki magukat, hogy lelhessen rajta kellene lenni, hogy már valahára ezen az

Next