Magyar Kurir, 1818. január-június (32. évfolyam, 1-50. szám)
1818-01-13 / 3. szám
2 .1 évő jószágot eladjon neki, mellyet az ifjú úr abból a’ széfből szándékozott megtérni , hogy 20 romladozott helységeknek vétele után a’ Devereux famíliának hajdan volt Paire-Grófi titulusát vissza szerezhesse. Egy igen gazdag Dáma már férjhez akart hozzá éppen menni, mikor az ifjú az alatt a’ szín alatt, hogy Spanyol Országban lévő várait megnézze, útra készül. Mikor elutazott ollyan forma rendelést tett, mint a’ testamentom szokott lenni , és ezt egynéhány gazdag és nagy tekintetű kalmárokkal aláíratta. Egy volt ezek közzül Herczeg Wellingtonnak Drágakőarossa, a’ ki örül, hogy tőle az ifjú drágaköveket nem vett költsön, mert azt mondja, hogy ő minden kintseit által engedte volna neki. Az ámittó kotsit lovat , Secretariust, komornyikot, és két inasokat tartott magának. Londonból való eltűnésével, gazdagságának nagysága is elenyészett. Sőt már most magáról azt sem tudhatni, vallyon Brüsselbe vagy Parisba ment-e? Ezt a’ magába nem annyira fontos dolgot leginkább azért kívántuk megemlíteni , mivel sok újságok mint különös szerentse fiát eleinte nagy lármával trombitálták a’ szóban lévő álnok ifjat. Frantzia Ország. Bizonyos Lehelfer nevű írónak munkáját nem sokkal ezelőtt Parisban elvették, magát pedig mint vétkest törvényszék elébe idézték. Munkájának czímje ez: De Véiat de la liberté en France. Az egész könyv 7 Szakaszokból áll , mellyeknek ez a’ foglalatjok: 1) az új népképviselésröl 2) a’ Szabadságnak a’ Departamentumokban való állapotjárol. 3) a’ Helvetziai Regementekröl. 4) a’ könyv nyomtatás szabadságáról, és annak törvényes meghatározásáról. 5) a’ Törvényekről politikai, és bűnös esetekben. 6) az adókról , kereskedési rendszabásokról, és a’ finantziáról átallyába véve a’ szabadságra való tekintetből. 7) a’ Szabadságnak Frantzia- Országban való állapotjáról más nemzeteknek szabadságával öszve vetve. — Mind esek igen naevoti tsiklandós matériák, úgy hogy ha valaha, és valahol, már ezen dolgokban, és Fr. Országnak mostani környülállási között ugyan vigyázva kellett volna forgatni a’ pennát. Scheffer úr mindemellett is, hogy még igen ifjú, erősen menti magát a Törvényszék előtt. Mikor azt kérdezték tőle hogy hova való, ezt felelte: ő Hollandiában született, — most már 1814-től fogva, midőn hazája Frantzia Országtól különszakasztatott, és ő Frantzia Országban kívánt maradni, Frantzia, — 23 esztendős, és tanuló. Erre az utolsóra nézve azt kérdezték főlé , hogy mit tanul? Ezt felelte: Semmit se. Időt halasztott megítélésére a’ Törvényszék. * * Moncey Oberster, ama hasonló nevű Marsallnak a’ fia igen szerentsétlen módon halt meg nem régiben. Vadászaton volt, és megtöltött puskájára támaszkodva akart egy árkot által ugrani , midőn a’ puska , tsőrével éppen az Obersternek feje felé lévén fordulva, hirtelen eldurrant, és az Obersternek homlokán halálos sebet ejtett. Ámbár még ifjú volt is ezen szerencsétlen férjfia, mindazáltal régen és dicséretesen szolgált, úgy hogy gyász esetét famíliáján kívül katona társai és minden ismerősei sajnállják. Orosz Birodalom. Minekutánna meghatározta volna a’ Császár ő Felsége, hogy az egyházi dolgokra és a’ nép megvilágosodására egy különös Ministerium formáltassék, ez a’fontos intézet tökéletességre is hijtatott, és Titkos Tanátsos Goliczyn Herczeg már illyen Ministerré ki is neveztetett.. Orvosi jegyzés. Az a’ Schwinjin nevezetű Orosz Birodalombeli nevezetes író, a’ ki legközelebb a’ viziuli fűnek, a’ veszett kutya' ** X