Magyar Kurir, 1818. július-december (32. évfolyam, 1-50. szám)
1818-10-09 / 28. szám
XXVIII MAGYAR KURÍR Bétsből, Pénteken, October' 9-dikén 1818, Északi Amerika, Némelly újságlevelek szerént midőn Yensacoláttak az Amerikai seregek által tett elfoglaltatásáról az első hír az Elölülőhöz megérkezett, ő azonnal minden Ministereit öszszehivatta , néhány rövid kérdéseket tett elejekbe, ’s azokra, hasonló egyenes rövidséggel való feleletet kívánt tőllök. Mondják, hogy ezen kérdések és feleletek, az itt következők voltak: — 1. K. Megtartsuk-e Pensacolát ? F. Ne’, mert ez hadhirdetés lenne. — 2. K. Ha mi Pensacolát viszszaadjuk, szükséges leszen-e Generális Jacksont hadi törvényszék elejébe állitani, mint a’ ki a néki adatott hatalmat általhágta volna ’s oly dolgokat követett volna el, mellyek egy tisztviselőhöz nem méltók? F. Nem: úgy látszik, hogy ő nem sértette meg az elejébe adatott rendelésnek lelkét (velejét) , ’s azt, hogy az ő magaviselete egy tisztviselőhöz méltatlan lett volna , megmutatni nem lehet. — 3. K. Viszszaadjuk-e az elvett várakat, ’s kinyilatkoztassuk-é, hogy ezeknek elvétettetéseket hibás lépésnek tartjuk ? F. Igen; de egyszersmind Spanyolországot szállittsukmeg, hogy kötéseiben tett ígéretét teljesilje; ezen várakba küldjön elegendő őrző seregeket. Azólta, hogy Generális Jackson ezen Spanyol várakat, ’s nevezetesen Pensacolát elfoglalván, hazájába Tenesse tartományba nyugodalomra viszsza tért volna, nem régen valami vendégségben, mellyel hazájafijai adtak tiszteletére, ő is jelen volt és így köszönte el a’ poharat. Adja isten, hogy Országlószékünket a’hadakozástól való félelem valahogy reá ne vegye Pensacolának viszszaadására, melynek elfoglaltatását a’ Spanyolok’ hűségtelensége ’s az Indusok’ kegyetlensége szükségessé tette. A’ tavalyi újságokból emlékezhetek Olvasóink, hogy Cobbet nevű Londoni demagogus, Amerikába menvén egy ideig ott tartózkodott, ’s mikor jónak találta , onnét egész famíliájával egygyütt Londonba ismét viszsza útazott; a’ hol, talam azért, hogy hazája fiában az Amerikába való kivándorláshoz való kedvet annál inkább felgerjeszsze, nem régen ily . Öszszehasonlitást adott ki a’ háztartásra szükséges holmikról , tudniillik, mint ezek az Egygyesült Szabad Statusokban ’s Angliában, altaljában való mérséklés szerént, vásároltatnak. A’ czukrot, beát, szaladot, szappant, gyertyát felannyiért; a’ dohányt, és sót ^-tzad; a* komlót ’s olajat ^-mad; a’ lábbelit imad; sajtot, vajat, tojást imad-annyiért vehetni Amerikában mint Angliában. A’ gyolts , gyapjú, ’s gyapjú-mívek egy árúak. A’ fabrikákban dolgozó emberek 5-től 5 forintig való napi fizetést kapnak— mely szerént (így szóll Cobbet) Amerikában tsak a’ korbel ’s tunya ember szerentsétlen. Az Anglus Kurírban így ír egy Virginiai ember az Északi Amerikai egygyesűlt Státusokról: — „Ezen Státusoknak rendfelett való népesedése méltó a’ figyelemre, vagy? mint a’ tudósító betű K *