Magyar Kurir, 1819. január-június (33. évfolyam, 1-50. szám)
1819-01-29 / 8. szám
53 kiket a’ Szabadságnál, ezen ifijabb gyermekeivel a* legbelsőbb atyafiság’ kötete öszsze fog tsatolni. Ellenben valameddig emez időpont el nem érkezik (noha iti felettébb óhajtjuk ennek nagyon közel-létét), nekünk mind addig az Egygyesült Státusok’ hasznával és méltóságával legmegegygyezőbbnek lenni látszik az, hogy a’ mi Országlószékünk a’ maga politikáját a’ legszorosabb és legtökélletesebb neutralitásnak határai között tartsa, ezen két fő okokra nézve: először azért, hogy mi a’ világ’ történeteiírásában semmi oly példát nem találunk, melly nékünk a’ jelenlévő köznyűláírások között vezérlő sinor gyanánt szolgálhatna ; másodszor azért, hogy azt semmi emberi elme előre meg nem mondhatja, hogy Déli Amerikának belső dolgai, az után, ha egyszer külső függetlenségét megszerezhette, mitsoda fordulást fognak kapni/* Most azon két Ánglusok’, Arbuthnot’ és Armbruster’ elfogattatásának, perének, megitéltetésének s megölettetésénnek Aktáival vannak tele a’ Londoni levelek, a’ kik mint Ánglus Ágensek azon Indus népek közt laktak , mellyek ellen az Északi Amerikai Egygyesült Státusok Nyugoti Floridában a* múlt esztendei hadakozást indították vala. Azon Írásokban, mellyeket az Előlülő a’ Congressus’ elejébe terjesztett, ezen három pontokkal vádoltatott ez a’ két szerentsétlen Anglus: 1)ször, hogy az Indusokat az Amerikaiak ellen hadakozásra ingerlették; 2)szor, hogy spionkodtak ’s az ellenséget hadi készületekkel ’f eleséggel segítették; ’s 3)szor, hogy az Indusokat Hambly és Doylen nevű, két (Amerikai) polgároknak elfogására ingerlették’s ezeknek megölettetésseket tanátslották volna. Hogy ezen vádak nem fundamentum nélkül valók, bizonyító Írások által vitatják némely Anglus újságlevelekben az Amerikaiak. A’ Londoni Kurír ellenben úgy okoskodik, hogy az ő ítélete szerént az Amerikaiak , nevezetesen az ő Generálissok Jackson, nagyon hibás lépést tettek, mikor ezen Anglust megölették:—“ „Az Arbuthnot és Armbruster ellen elkövetett tselekedet, úgy mond, mind azoknak szemeikben botránkoz is, valakik tsak a’ pallérozott nemzetek által eddig megesmertetett népek’ törvényeit betsülik. Arbuthnot valósággal ártatlan volt mindenben a’ mivel vádoltatik; a’ mi Armbrustert illeti, ő talám nem mindenben ily tiszta, de a’ törvényszék valamennyire meggyengítette volt az ellene kimondatott sententziát is, (észtén* dei fogságra ’s a megkorbátsoltatásra változtatta volt által), ’s tsak eme nem-ember, Generális Jackson, lehetett az, a ki őtet megölettesse. Ezen két Ánglusnak bűne egyedül abban állott, hogy a’ szerentsétlen Indusokon, kiknek kajbájikat az Amerikaiak felégették, ’s feleségeiket és gyermekeiket meggyilkolták, szánakoztak. Nem lehet felindulás nélkül olvasni azon kegyetlenségeknek lerajzolását, mellyeket a’ Creek és Seminoles Indusokon az ő szomszédjaik a' Georgiai Amerikánusok elkövettek. A mi Anglusainkra Arbuthnótra és Armbrusterre annak módja szerént reájok bízták vala ezen szegény vad népek, hogy indittsák fel a’ Britannus Országlószéket az érettek való közbenjárásra, azt hozvárjfel kívánságoknak indító okául, hogy a Britannus Országlószék válolta vala magára az azon kötésekért való kereskedést, mellyek által ezen Indus népek, mint az Ánglusok’régi szövetségesei, a’magok tulajdonaiknak tsandes birtokában való maradás felől bizonyossá tétettek volt. Hogy ezen Indusok Arbuthnotot és Armbrustert, ennek kieszközlésére kérték, ez által semmi törvéntelen lépést nem tettek. Arbuthnot és Armbruster urak, mind kereskedők eladtak vala ugyan az Indusoknak egy kevés, de oly kevés puska-