Magyar Kurir, 1820. január-június (34. évfolyam, 1-52. szám)
1820-02-25 / 16. szám
1231 l£vö ^alattvalójától nagyobb határozásokat vár. Az ^elkövetett bűnnek Charaktere, ennek lehető következései, és mindenek reménlenünk engedik azt, hogy Felséged a’ nép’ bátorságának őrzője leszen, valamint mi is őrzöji leszünk a’ Felséged Dynastiaja’ bátorságának. — „A’ Királyok*kiváltképpen a* szerencsétlenség* idején mutatják ki ii magok más”embereket felülhaladó tehetségeiket. Meggyőződve lévenülfelöli hogy a’ F.ged’ nagy lelke,a’ maga igazságos keservén győzedelmeskedni fog ; mint hogy ezen undok cselekedetnek következései megelőztethessenek"J- készek vagyunk a’ Constitutzióval megegygyező kötelességeinknek lineájában éppen oly eltökéltettséggel mint buzgósággal azon eszközöknek használásában részesülni, mellyeknek elövétettetéseket a’Felséged’ bölcsessége/ily fontos környülállások között szükségesnek fogja találni.“ A’ Pair-kamara is hasonló bánatos Választ küldött a’ Királyhoz ö Felségének azon jelentésére, melly által az előfordult rettentő történetet ezen kamarának is hírül adatta vala Ő Felsége. * . . . ” Az addig felhozott tudósítások tegnapelőtt lettek Bécsben közönségessé. Tegnap az itt következőket közlötték magános levelekből, az itt kijövő közönséges levelek: „Melly érzékenyitök^,melly szívszaggatók lehetnek ezen szomorúságnak házában öszsszggyűlekezett K.Família* kebelében ££ éjjel előfordult tekintetek'!''' képzelni lehet,ha csak valamennyire is , e’ következőkből. Semmi nem volt érzékenyitöbb mint az öna’ vérében ferde Princz’ szerencsétlen feleségét rosákkal megkoszoruztatva , ’s férje’~veretorázva szemlélni/ ki mindazonáltal meg nem engedte arra reá vétetni magát,hogy haldokló Kedvesse mellől csak egy szempillantatig is eltávozzék. Hasonló, bámulást érdemlő állhatatossággal viselte magát a’ sebes Princz; szünetlenül feleségével, az attyával, és a’ Királlyal foglalatoskodván, önnön magáról ►gondolkodni se’ látszott mindaddig, míg az Orvosok, verő terének gyengüléséhahes külömbkülömb symptomákból (jelekből), mellyek, a* vérnek sebből a’ belső részekre lett kiomlását jelentették , az ö halálának közelítését kihozván,* azt néki is tudtára adták mellyét . Kin Herczegsége megértvén, a’jelenlévő Char* tresi Püspöknek azonnal meggyónt; és az Istentől nem csak bűneinek, hanem még azon indulatos felgerjedéseinek~~is bocsánatját kérte/ a’ melly indulatosságok által [némelykor rmások ellenkibocsátkozkozhatott/ — • A’ Királyon*^.. az Artéziai Grófon és Angouleme Herczegei és Herczegnén kívül s a’ Királyi Háznak egyéb tagjai is, tudniillik az Orleans és Bourbon Házakból való Princzek és Princz aszszonyok is mind jelen voltak ezen éjjel ezen siralmas házban/ Mademo istelle az Orleáni Princz idős’b leányai egy ájuldozásból ;a másikba esvén, végezetreként^hmekj^^ ,,A’ gyilkosró mily kifejezések fordulnak elő ezen magános levelek közzül egygyikben:: „Ez egy Sand természetű ember; éppen oly csendes elméjű ,• oly hideg vérü ,* ’s bűnében éppen oly megátalkodott lélek, mint Sand. Legkissebb megbánást nem mutat/ Kikérdeztetése közben egy kétfelé nyíló ajtó siket csattanással becsapódván, hátra fordult /s azt kérdezte a' Politziai katonától hogy mi az ? nem ágyuzás-é ? Elvitték a' gonoszt a’ sebes Princzhez is, a’ ki azt kérdezte töle: Hogy ugyan mit vétett ellene? — A’ gyilkos így felelt: Itt nincs..