Magyar Kurir, 1820. január-június (34. évfolyam, 1-52. szám)

1820-05-23 / 41. szám

%W­W* 332 tanság a’ Királyi Prokurátor: Mi fenn Pül akarju­k tartatni jusainka­t A’ könyv’ foglalatja valami beszélgetésből, áll, melyet úgy ad elé az író, mint ha azt a’ külső dolgokra ügyelő Frantzia Mi­­■ Itister,és a’Párisi új Spanyol Követ.­Fran­­­­­tzia és Spanyol Országoknak mostani kör­­nyülállásaikról folytatták volna egygyütt. A’ Követek’ kamarájának-a Manuel • nevű nevezetes Liberalis tagja­ Giem régen valami előadást terjesztett volt az ország mostani állapotáról,a’ Követek’ kamarája’ elejébe, javallván,­ hogy azt, szívrevétel­to­ végett, tanácsiás­képpen terjesztené ezen kamara, a’ Király’ elejébe. Ezen előadást a’ kamara viszsza vetette/ Manuel *pe­­dig által adta Pa­tris nevű Párisi könyv­nyomtatónak , de így se’ érhette­ el czél­­zását; mivelhogy mihelyest a’ nyomtató sajtóból kiszabadult?" azonnal meglepte a’ Politzia, ’s mind elvétette, fiditve­l ^ A’ Louvel kikérdezését még mind •^ez ideig, titkos Biztosság által Folytatta ’ ‘a’ Pairek’ kamarája ‘»a­ Királyi közönséges Prokurátor jelenlétében.^ Mondják, hogy Május' 13-dika lett~ volna arra meghatá­­roztatva , hogy az ezen Prokurátor által ezen bűnösre nézve tetetendö jovallaso­­kat, a’ Pairkamarának egész gyűlése (in p­­­e n­o) m­egh­algas­sa? melly után,a Lou­vel’ vádoltatása meghatároztatván, ö, for­­ma szk­ént megpereltetik *, egyszersmind pedig az is meghatároztatik ugyancsak a Pairkamara által, hogy az ezen gyilkos­sg ság’ dolgába mellesleg b­­é keveredett személlyekkel mit kellessék cselekedni?. A’ Thuilleriának azon szárnya mel­lett , a’ hol Berry Királyi szerezegné 70 1 akike­ elkövetett”két versbé­l­i bolond.­­sko­­dásról, ekképpen ir a Párisi Gazette-de- France: ,,a’ Politziai Prefektus Angles­­a’ T­huillér­ában szolgálaton lévő "Major- Generalissal egygyetértvén ,• a’ Thuille­riába vívó utakat Politziai Biztosok által titkon minden éjjel őriztette.* Ezel.Május* 7 * dikére virradó éjjeli­­­gyedfél órakor, egy embert szemléltek belapulni az egy e­gyik grádics felé ; ’s ott a’ folyosó alá,az ajtótól nem m­esztze, egy, madzaggal ke­­ménnyen öszszekötözött ágyútöltés form­á,­log öszszecsirizelt papiros csomót?-a’ me­lly közel két vagy 3 font puskaporral volt töltve, letenni; ’s égő Czigarrával éppen fellob­­bantani akarni. A’ Politziai embereit ek­kor ,elé szaladván, az embert megfogták. A’ kiártásra,a’ testörző sereg’ strázsára is ott termettek; 's a’ gonoszba’ Politzia’ em­bereivel együtt,(minthogy nem esmerték őket) el akarták fogni; kit végre,a’ strá­­zsaházba bevezetvén, kérdőre vonták. Néhányszor elájult féltibe, ’s így kiálto­zott: „Oda vagyok!“ — Magához lővén megvallotta, hogy régebben Fizető kato­natiszt, azután,egy kereskedőnél Szám­tartó volt; most kenyér nélkül van; a­ neve Gayier; egy pupos hátú kicsiny ember, 3­) esztendős, Barcelonettei szü­letésű. Kivallotta, hogy Aprilis’ 29-dikén is. ő lobbantott fel éppen azon hellyen egy hasonló petárdát. A’ zsebében négy versből álló Epigrammát találtak­ meg, a* Királyi familia ellen, sokszor leírva. —» Minekutánna kikérdezte a’ Politzia, az ő beszédjére“* reggeli 6 órakor, még három embert fogságra vittek. A’ Követek’ kamarájában­­ most a’Vá­lasztási új törvényjogállás a’ vetekedés’ legfőbb tárgya. Az Országlószék figyel­me oda erányoz, hogy a’választás dol­gát úgy intéztethesse­ el, hogy se az Ul­trák', se' a Liberálisok’ része,ne gyakorol­hasson Ministeri rész felett való hatal­mat,a’ Választási munkában. Az 1­8­1­7-­től 1817- tig fennállott Választási törvény az Ultráknak volt kedvező ; akkor az egész Követi kamara csaknem csupa Ultrákból

Next