Magyar Kurir, 1820. július-december (34. évfolyam, 1-52. szám)
1820-07-04 / 1. szám
mm 4 mm Junius’ 7 - dik és 9-dik napjain .Rennesben is olyan lázzadások voltak mint Párisban. Itt is Rijen a” Corsi -tútzió volt a’ lázzasztó szó. Hanem 10- dikben megint a Proklamátzió adatott ki/s estve,a’ tolongószépet a’ Politzia’ lovassága ’s egy Vadász Regem ént széllyel kergették. Desnoyers* Conard* és Taillandl£dier nevű tanuló ifjal£ elfogattattak. A’ következett reggel sok ifjak kisereglettek az uczákra és mint látszott,fogságra esett társaikat akarják erőszakosan kiszabadítani, de tsak kettőt adott ki: a’ Tisztviselői kar; ’ s ezeket is_ csak^j Cajutlo mellett. A’ harmadikat Fogságban tartóztatta. A’csendesség azonban így is helyre állott/ —* ‘Hasonló tolongások ’s.Éljen a^Consti* tutzió! kiáltások,történtek Poitiersben s Nantesben is, de minden erőszaktétel nélkül. 1n Brestbenfr Júniusnak g-dik és lo-dik napjain»fordultak elő a’ Párisiakhoz hasonló zendítlések , hanem 11 dikben intő proklamátziók intéztetvén a'néphez , s éppen azon napon »a’ telegrafus’ segedelmével, az a’ hír is megérkezvén oda Parisból, hogy a’ Választási jogallott törvényen változás létetődvén? az ekképpen, a’ Követek’ kamarájának nagy többsége által,megerossittetett , a csendesség azonnal becsületesen helyre állott. A’ Párisban ezen lármákért utóbb elfogattatott személlyek köztt,találtatnak a’ már emlittetteken kívül: Oberster Pa i I- hez,* egy Parent nevű hajdani tiszt*. Hriler könyváros, a’ Renommée’ egyik írója Langnaire-de-Souignée, ’s mások. Tanulói is valami 40 - nigvalót fogdostak újabban öszsze szállásaikon * több mások pedig elútasittattak Párisból/ A’ Monitor arról tudósítja a’ Frantzia közönséget, hogy az ő bajtársa* a’ Gazette-de-France“^ a’ Censura’ engedelme néllül egy Czilkelyt kiadván^ itélőszék* elejébe fog állíttatni. A’ kiadódott czik ~ hely’ czímirása ez: A’ Párisi Esküditek’ Itélőszéke. Valami Prekurátori beszédet foglal magába ,• a’ melyben néhány fő személlyeket sértegető vandaldzások találtatnak. A’ Ministeri Ujságlevelek meghatározva, Rebellió nevet adnak ezen Frantzia lármáknak. Nyilván illy nevet adott ezeknek Minister Gróf Deserre ,?ezen heves beszédében, mellyet Jun. 10-dikén a’ Követek’ kamarájához intézett/ Hova czéloztak pedig ezekkel azoknak gerjesztőjik? erről még most kezdenek megérkezni a Tiszti hiteles tudósítások/ Ilyen jöttki a’ Berlini Ujságlevelekben/Jun. 20 - dikán ; ilyen a’ Párisi Monitorben is Jun. 21*dikén. A’ Berliniek igy magyarázzák a’ dolgot: — „Már rég érkeztek Frantzia Ország’ belső részeiről,a’ hiteles tudósitások affelöl, hogy a’ revolutziós rész azon esetben, ha a választási új törvény meg találna erössittetni*’ lármát fognak gerjeszteni • nem oly czélzással ugyan, hogy az egész nemzetet fellzzaszszák , hanem csak, hogy az Országnak több részében egyszerre lármát csinálván,az által a’ Miniszteket mmegrettentsék ’s arra vegyék, hogy a Királynak félelmes eszközöket tanácsoljanak. Kétségbe hozhatatlan dolog az, hogy a’ Frantzia Ministérium »a lázzasztóknak iparkodásaikat ’s lépéseiket eddig is figyelmetes szem-iígyen tartotta, ’s ennekutánna még hathatósabb eszközökkel fog élni ; ’s minden mesterkedéseket semmivé fog tenni. Meg fogja mutatni a’ következés .•Fogy a* Frantzia Ministerek, a’ támadásoknak .Lyoniján^ Dauperinében* ’s Franche - Comtéma egy részében valamint szintén Lillében, Rennesben ,’s Rhuenben való organizáltatása felől.