Magyar Kurir, 1822. január-június (36. évfolyam, 1-52. szám)

1822-03-29 / 26. szám

******203 vvvvii az, hogy a* Carbonarikhoz és a’ Piemonti Rebellisekhez semmi segedelemmel nem viseltetett, és hogy magát a' Revolútziók Közönséges Szövetségével a Monarkhiák ellen öszsze nem csatolta. Ide vannak , röviden szóltván, a’ Liberálisoknak czélzá­­saik és kívánságaik a’külső Politikára néz­ve intézteivé. Az a’ plánum, melynek követését a' Liberálisok Franczia Ország­nak javallani merészük, nem más, hanem éppen az , a’ mellyet már régebben a’ Nem­zeti Convent magának felvett, mellyet a’ Direktorium végre nem hajthatott, ’s a’ melynek helyébe azután Bonaparte azt a* projektumot tette, hogy Európát új Dy­­nastiájával, árvíz módjára boritsa fel. Fran­czia­országnak, B. Constant Ur szerint, hogy ismét méltó állapotba helyheztesse magát, minden Országoknak Jakobinusai­kat a fennálló Hatalmak ellen, minden befolyása és segedelem - forrásai által kel­lene elősegélleni­ néki a’ nép fejedelem­neken fundáltatott systema vezérlőjévé kel­lene lenni, s minyesi ------­len hadat kellene hirdetni, minthogy ezen emberek a’ Constitutionalis Országláson , még pedig minden titkolódás nélkül, min­den féle lehetséges Revolútzión Öszszecsa­­tolódásokat, öszszeszövődést-fonódást ér­tenek. Az Angliai Constitútzióról, melly egészen Aristrokratai princípiumokon épít­tetett, ’s a’ Franczia Constitútzióról, mely­ből minden Aristrokatai princípiumokat ki­­törleni szeretnének, már a Spanyol Con­­stitútzióra mentek­ által, melyről csak egy lépésnyi távolság van a’ tiszta Demokra­­tziáig. —­5.A’ B. Constant Ur Politikája rövid szókkal oda megy­­ ki, hogy a’Franczia Királynak javalltassék, hogy magát tegye a Riego, a’Pepe, a’ Doktor Crevelli és min­den más Rebellisek’ Szövetségesének s Pro­­telitorának, a­ kik olly szín alatt, hogy Con­stitútziót akarnak szerezni, az Európában fennálló Legitimus Országlások ellen rubel­jainak. Ezen túl, mint B. Constant Ur igen helyesen megmondotta, Európában csak két Részek találtatnak, ú­j mint a’ Revo­­lútziósok és a’ Thrónusok Része. Ha Fran­­czia Ország néhány esztendőktől fogva magát szabadon és nyilvánsággal ezen utol­só pártfogójának lenni kinyilatkoztatta, így az Európai utóbbi történetek’ alkalmatos­ságával hasznos és méltóságához illendő befolyást gyakorlott, ’s bizonyos esetek­ben, a’támadók ellen intéztetett közös esz­közökre nézve, tisztességes initiati­­vumot vehetett volna munkába, a­ he­lyett, hogy egy gyümölcstelen és ke­véssé dicsőséges neutralitást tartott. Mi öszszecsatoljuk magunkat B. Constanti Ur­­ral a Franczia Ország’ dicsőségének el­­mellezésiért való panaszolkodásban, azért, hogy a’ Franczia Országiószék (az utóbb letetetett Ministerek alatt) valóságos köte­lességét meg nem ismerhette, a­ melly Constant Ur­ak­"közben mellyet B. az ég a’ földtől olly távol van. .,A’ Franczia Ministeriumnak, arra, hogy Franczia Országot ismét azon­ rangra fel­emelhesse, a’ melly Európában ötét illeti, csak az az egy eszköze van, hogy a’ Mo­­narkhiai tudományoknak vezérlőjükké le­gyen­ ’s hogy a’Rebelliseken legelébb ott­hon, kebelében győzedelmeskedjék, hogy azután arra alkalmatos lehessen, hogy azon békesség fenntartathatásának munkájában, mellyet a’ csendességnek megháboritósi más Országokban megzavarni szeretnének, dicsőséges részt vehessen.“ Párizsban olly beszéd folyt, hogy az 1­5ödik esztendőben született Bourbon Herczeg, a’ Siciliai Koronaörökös Princz­­nek leányát, a’ Berry Herczegné test­vérét Mária Christinát , a’ ki ibonban lett )( *

Next