Magyar Kurir, 1822. január-június (36. évfolyam, 1-52. szám)
1822-03-29 / 26. szám
******203 vvvvii az, hogy a* Carbonarikhoz és a’ Piemonti Rebellisekhez semmi segedelemmel nem viseltetett, és hogy magát a' Revolútziók Közönséges Szövetségével a Monarkhiák ellen öszsze nem csatolta. Ide vannak , röviden szóltván, a’ Liberálisoknak czélzásaik és kívánságaik a’külső Politikára nézve intézteivé. Az a’ plánum, melynek követését a' Liberálisok Franczia Országnak javallani merészük, nem más, hanem éppen az , a’ mellyet már régebben a’ Nemzeti Convent magának felvett, mellyet a’ Direktorium végre nem hajthatott, ’s a’ melynek helyébe azután Bonaparte azt a* projektumot tette, hogy Európát új Dynastiájával, árvíz módjára boritsa fel. Francziaországnak, B. Constant Ur szerint, hogy ismét méltó állapotba helyheztesse magát, minden Országoknak Jakobinusaikat a fennálló Hatalmak ellen, minden befolyása és segedelem - forrásai által kellene elősegélleni néki a’ nép fejedelemneken fundáltatott systema vezérlőjévé kellene lenni, s minyesi ------len hadat kellene hirdetni, minthogy ezen emberek a’ Constitutionalis Országláson , még pedig minden titkolódás nélkül, minden féle lehetséges Revolútzión Öszszecsatolódásokat, öszszeszövődést-fonódást értenek. Az Angliai Constitútzióról, melly egészen Aristrokratai princípiumokon építtetett, ’s a’ Franczia Constitútzióról, melyből minden Aristrokatai princípiumokat kitörleni szeretnének, már a Spanyol Constitútzióra mentek által, melyről csak egy lépésnyi távolság van a’ tiszta Demokratziáig. —5.A’ B. Constant Ur Politikája rövid szókkal oda megy ki, hogy a’Franczia Királynak javalltassék, hogy magát tegye a Riego, a’Pepe, a’ Doktor Crevelli és minden más Rebellisek’ Szövetségesének s Protelitorának, a kik olly szín alatt, hogy Constitútziót akarnak szerezni, az Európában fennálló Legitimus Országlások ellen rubeljainak. Ezen túl, mint B. Constant Ur igen helyesen megmondotta, Európában csak két Részek találtatnak, új mint a’ Revolútziósok és a’ Thrónusok Része. Ha Franczia Ország néhány esztendőktől fogva magát szabadon és nyilvánsággal ezen utolsó pártfogójának lenni kinyilatkoztatta, így az Európai utóbbi történetek’ alkalmatosságával hasznos és méltóságához illendő befolyást gyakorlott, ’s bizonyos esetekben, a’támadók ellen intéztetett közös eszközökre nézve, tisztességes initiativumot vehetett volna munkába, a helyett, hogy egy gyümölcstelen és kevéssé dicsőséges neutralitást tartott. Mi öszszecsatoljuk magunkat B. Constanti Urral a Franczia Ország’ dicsőségének elmellezésiért való panaszolkodásban, azért, hogy a’ Franczia Országiószék (az utóbb letetetett Ministerek alatt) valóságos kötelességét meg nem ismerhette, a melly Constant Urak"közben mellyet B. az ég a’ földtől olly távol van. .,A’ Franczia Ministeriumnak, arra, hogy Franczia Országot ismét azon rangra felemelhesse, a’ melly Európában ötét illeti, csak az az egy eszköze van, hogy a’ Monarkhiai tudományoknak vezérlőjükké legyen ’s hogy a’Rebelliseken legelébb otthon, kebelében győzedelmeskedjék, hogy azután arra alkalmatos lehessen, hogy azon békesség fenntartathatásának munkájában, mellyet a’ csendességnek megháboritósi más Országokban megzavarni szeretnének, dicsőséges részt vehessen.“ Párizsban olly beszéd folyt, hogy az 15ödik esztendőben született Bourbon Herczeg, a’ Siciliai Koronaörökös Princznek leányát, a’ Berry Herczegné testvérét Mária Christinát , a’ ki ibonban lett )( *