Magyar Kurir, 1822. július-december (36. évfolyam, 1-53. szám)

1822-11-19 / 41. szám

VWVW 31­8 m­u­ tatás mellett mutatá magát a’nevezett fre­­gát, Tarragona előtt is. Más franczia ha­­jók a’ Malagai, Alicantei s több spanyol kikötök előtt jelenének­­ meg. Manillai tudósítások következésében, ott egy öszveesküvés fedeztetett­ fel, melly­­nek czélja az volt, hogy a’ Fő Kapitány tétessék­ le, 's a' Philippiek’ függetlensége hirdettessék­­ ki. Szerencsére még nem ké­sőn tette szükséges rendeléseit a’ Fő Kapi­tány, ’s az öszveesküdteket részszerint ki­­vetkezteté fegyverekből, részszerint Cavi­­tába küldé , de mind ezek mellett is­ nagy még a’ mozgás a’ városban. Az Etoile f. h. ^d. azon tudósításokat közli, mellyeket Madritból Oct. Dodikáról rendkivűlvaló alkalmatossággal vett, ’s azok ím­e’ következendők: ,,Azon férjfiakat, kikből az előbbeni Ministerium állott, mos­­tanában^kezdi kérdőre vonni az a’ Fisca­lis, kire a’ tul. -idiki történetnek törvé­nyes vizsgáltatása bízatott. Hírét vévén tegnapelőtt azon fér­fiak, hogy elfogatta­­tások iránt rendelések lennének tétetve , azonnal elrejtettek. Tegnap reggeli két órakor valóban meg is jelent tíz ember a’ Martinez de la Rosa szállásán, hogy őtét fogságra vinné, hanem a’szállást üre­sen találá. Ugyan így történt a’ dolog egy másik Ex - miniszterrel is, ’s úgy látszik, hogy csupán a’ Coloniák’ Ex - minisztere Clemencin­er találtatott­­ meg ’s fogat­­tatott­ el. Azt beszéllik, hogy tengeri Ex­­minszter Generális Rom­arate, tegnap önként ment az ötét nyomozók’ kezei köz­zé. A’ többiek u. m. G­a­r­e­­­y , B­al­au­rát, és Sierra Parabley az Igazság­nak, Hadnak és Finantziának volt Minisz­terei még eddig elő nem kerültek. A­ fis­calis Parades ugyancsak tölti a'Státus’ fog­házait; szenki sincs bátorságban azolta, hogy a’ fegyveres erő éjjeli két órakor vont a’ házakra, ’s a’ polgárokat fogságra hurczolja. Generális Mo­rill­ót még nem hoztak­­ be Madridba. Herczeg C­a­s­a - S­a­r­­r­­­a, a mint mondják, Gibraltárba szokott. A Landabu­ru Clubb néven ismere­tes s most újabban egybeallott patrióta­társaság a’ Sz. Tamás Klastromában már hét ülést tartott. A’ Klastrom Refectoriu­­mában szoktak a’ tagok öszvegyülni, ’s ott a’ falak már eddig is sok feljülirásokkal teljesek. A’ szállószék felett (melly a’Ba­rátok’ régi pulpitusa) ezen feljülirás lát­szik: Constitutio vagy halál!* a’ bemenetel felett ez: A’ Felség tulaj­donképen a’ Nemzeté. Ott vannak továbbá a’ falra festve Quirogának, Rieg­ónak, Daoiznak és Velarde­­nek képeik. Egy muzsika-kar hazafiság­­ra buzdító énekeket játszik, mellyeket a’ gyülekezet’ c­orusa felváltva követ. A második ülés’ alkalmatosságával zajló ja­vallattal fogadtattak a’ Polgári Kormá­nyozó Palaera és Deputátus Romero Al­­puente. Jelenlévén ekkor a’ gyülekezet­ben ama híres Pepe is, az erösüléssel ő kináltatott­­ meg; G­alia no Úr pedig (a’ mostani Cortesek’ tagja ’s a’ patriótás­­társaságokról hozott törvénynek szerzője) a’ szállószékbe állott »fel, s minekutána azt fejtegette volna, hogy Jul­ 'Idike fun­­dálta­ meg a’ Spanyol szabadságot, való­ságos atyai nyájassággal magasztalta a’ patriótás társaságokat. — A’ külső dolgok­­ra ügyelő Minisztert Szán Miguelt a’ la Tercerola nevezetű Újság, a’ mint tud­va van, dühösen megtámadta, ’s a' Mi­niszter panaszt inditott ezen Journal ellen. Ennek következésében az Esküdtek azt ha­­tározák , hogy a’ Miniszternek van jussa a’ Tercerola ellen , megsértett becsületét perrel védelmezni. Ez a’ környűlállás szükségessé téve, hogy a’ Tercerola ki­­adóji a’ kérdésben lévő sértő czikkely’ író­ját neveznék­­ meg, ’s ők egy Solano

Next