Magyar Kurir, 1823. január-június (37. évfolyam, 1-51. szám)
1823-01-03 / 1. szám
I. MAGYAR KURÍR. Becs, Pénteken, Januarius 5 dikán , 1823. ^iisitssiTStftst\irsssssMsiMMJSírrssisíss\ífSJSS\jrffsts^rrswsrriiiM\TrMsrjf\rrssgssiJ\tsi\ Spanyol Ország. kell fogni. A’ Mina Generalstábjánál számosak a’ szökevény Olaszok, kik mind szövevényes gondolkozásokkal mind pénzekkel hatalmasan elősegéllik a’ dolgot. Egy Sallagousai levél jelenti, hogy Dec. 71. nagy tüzelés hallatszott a’ spanyol Cerdagna felől, ’s a’ volt az híre , hogy a’ Royalisták viszszavették volna Puycerdát. Annyi legalább bizonyos, hogy azon nap délutáni 2 és 4 óra közt, öt követ érkezett Perpignanba a’ commandírozó Generálishoz. Ugyan akkor, egy mezei ember, ki Figuerasból jött, azt állltá, hogy a’ Király malmánál, melly az utóbbi helytől egy mértföldnyire fekszik, szakadatlan erős lövöldözés hallott, és még azt, hogy a’ Royalisták viszszaverték a’ Constitutziósokat, ’s ezek a’ Figuerasi erősségbe vonultak. A’ Navarrai, vagy ötödik Katonai kerület constitútziós seregeinek Fővezére Generalis Tyrrijos , Vittoriai fő kvártélyából Nov. 2pd. egy Proclamatiót bocsátott közre , mellynek pontjai a’ következendők: 1) Minden spanyol, vallásánál ’s a’ Státus törvényénél fogva, kész engedelmességgel tartozván viseltetni a’ Constitutziós tiszti hivatalok iránt; ha a’pártütésben részt vesz, hadi törvény elébe idéztetik ’s úgy büntettetik, mint hazaárúló. 2) A’ ki, akár igaz akár hamis tudósítások ’s a’ lázzasztók győzedelmeinek beszélése által az Armadát ’s a’ jó polgárokat kedvetleníti ’s így a’pártütést éleszti, az első czikkely’ értelme szerint büntettetik. 3) A’ ki valamelly pártütőnek segítségül merészel lenni, ’s azt az X * A’ Gazette de France következendő tudósításokat közol a’ spanyol szélekről Dec. 22d.. ..Puycerdából Dec. 11 d. jelentik. Éppen most ese értésünkre, hogy Dec. 9d. Minanak 400 emberei szinte a’ Leoi kapukig nyomultak. Erre Romagosa reárohant, ’s heves tüzelés kerekedett köztük, melly egy óránál tovább tartott, a’ nélkül, hogy vagy egyik vagy másik félnek nevezetes veszteségével lett volna egybekötve. Más nap nagyobb erővel ment Mina a’ város alá ; az őrizet seregének egy része előállott a’ viadalra , mellyel tüzesen folytatván mind két fél, dél tájban Romagosa a’ város és erősség közt eső forráshoz vonult viszsza, hol délutáni 3 óráig tartván magát, csakugyan az erősségbe levő kéntelen menedéket keresni. A’ csatázás igen kemény volt. A’ konstítutziósok bényomulván a’ városba, a’ mi keveset találtak, elvitték. Mina az egész viadal alatt ki nem mozdult Alásból.. A’ mint hallik, Misas és Mosen-Anton, seregeikkel, Castelfollit táján (de ez nem az a’ Castelfollit, mellyet Mina semmivé tett) és ilefaluban vannak, ’s a’ Báró d’ Eroles megvert Armadájának maradványaiból nevelik azokat. Milans azonban szemmel tartja őket, hanem olly szerfelettvaló vigyázattal lát a’ dologhoz, hogy csaknem azt hiszi az ember, hogy vagy tulajdon seregeinek sem hiszen, vagy a’ tartomány lakosaiban sem bízik, kiket számtalan rendszabásokkal gyötör. A’ spanyol Cerdagnában mindennek fegyvert