Magyar Kurir, 1823. január-június (37. évfolyam, 1-51. szám)
1823-05-23 / 41. szám
millió Piasztert, ’s fél millió árra Colonialis portékát hozott, midőn a Bahamai Canalisba fordult volna bé. Febr. pd. egy franczia hajó elfogta ’s Martiniquebe vitte. A’ hadizenés előtt történvén ez, megsértetett általa a’ Nemzetek’ jussa, mond a’ jelentő. A’ Corteseknek Apr. 24. ülésében egy Decretum ajánltatott ’s olvastatott fel, melly Guerillák’ formálására ad hatalmat. Más nap megvisgáltatott ezen Decretum, ’s minden czikkelyei elfogadtattak, így Proclamatióban , mellyet a’ tanács Apr. 26d. Madrit tartományához intézett, jelentetik, hogy a’ franczia Armatía Madridnak tart, ’s e’ szerint a’ constitutes tiszti - karok, a’ Cortesek Decretumának következésében, annak közelgetésével a’ várost elhagyni tartoznak; meghívja továbbá a’ Proclamatio azokat, kik a’ tiszti - karokat követni kívánják ’s a’ viadalban részt akarnak venni, hogy neveiket íratnák bé, ’s egyesülnének a’ Vezérek’ kinevezése végett. A’ Moniteur Május 12d. következendő telegraphusi jelentést közli, merlly Burgosból Május 1od. reggeli 10 órakor indúlt: ,,Tegnap otta itten van a’ Fő Hadiszállás. Az Angouleme kir. Herczeg igen fényesen fogadtatott. — Az első Armadatest megindult Valladolid felé.“ Perpignani tudósítások szerint (Moniteur Május 13.) , a’ Figuerasi őrizetseregek között egyenetlenség ütöttek. A’ Commendans San-Miguel és néhány tisztek, a’ mint mondják, hallani sem akarnak az általadásról, ellenben a’ közemberek’ nagy része capitulálni kívánna. Ezt a tudósítást egy Tiszt hozta, ki a’ Figuerasi erősségből valami 30 emberrel szökött ki. Figueras városából így írnak Május elsején: ,,Az ostromlás’ munkáji igen elfoglaltak bennünket. A’ várbeli tüzelés kevés alkalmatlanságunkra van. Alig hiheti az ember, hogy az ostromlottak, kik napjában háromszor négyszer szoktak köszönteni bennünket 24 fontos ágyujikkal, mind ekkoráig csupán három embert ölhetének meg. Pedig csak 300 öl távolságra vagyunk a’Battériáktól. Valahányszor szerencsétlenséget okoz valahol egy golyóbis, mi azonnal ágyúszóval felelünk, illy felkiáltás közben: Éljen a’ Király! Éljen az Angoulemi Herczeg! —Az ostromlás’ munkáját itten , Gén. Vicomte Vianet de Maringoné kormányozza , ki szakadatlanúl dolgozik ’s példája mindeneket lelkesít. Tegnapelőtt csak hogy nagy szerencsétlenség nem érte ezt a’ Tisztet, leomolván egy fal, melly mellett ellovagolt; hanem csak az orczája kapott egy kis súrlódást. A’ Báró d’ Eroles vezérlése alatt lévő spanyol sereg, igen szép emberekből áll, ’s ezek vetélkednek velünk tüzökkel, alig várhatván, hogy az ellenséggel megérkezhessenek. Ez a sereg, mellyet a' spanyol royalisták között mustra gyanánt tarthatni, sokkal szaporodott a’ táborozás* elkezdése oka. A’ constitutes seregekről keveset mondhatunk, minthogy éppen nem akarnak közel jönni hozzánk. Rólok csupán annyit tudunk, hogy sok puskaport ellövöldöznek, ’s a’ mellett igen rosz puskások.“ Perpignani tudósítások a’következendőket közlik Május 30. : ,,A’ határszéleken mindenek teljes csendességben vannak. A’kereskedés ismét kezd életre kapni. A’ szárazon tökéletes bátorságban vannak a’ kereskedők, ’s a’ tengeren is őrzik őket a* királyi osztálybeli hajók. A’ mint hollik, Rotten választatott Barcelonai Kormányzónak, ’s Tarragonában egy öszveesküvés fedeztetett fel a* constitutiós systema ellen , mellynek következésében több személyek fogattattak el.tí