Magyar Kurir, 1823. július-december (37. évfolyam, 1-53. szám)
1823-07-15 / 5. szám
tál? el és sebesíttettek meg egynéhányon. Lopez- .Bannos nagy Contributiót vetett a’ városra, hanem kevés lévén az mese , csupán 200 000 Frankot vihetett el, 's egyo csomó köntöst és lábbelit, mint a mellyenre seregeinek nagy szükségek volt. Gróf Bordesoult jelenti O kir. I herczegségének, hogy a’ hol csak keresztülment, mindenütt egyforma elragadtatását tapasztala a’ spanyol népnek, hogy a Ronda hegyei között lakók, Deputatiót küldöttek hozzá, jelentvén, hogy a’királyi tekintet részekről minden késedelem nélkül megismertetik; végre hogy a' lakosok maguk is fegyverre kapnak mindenfelé , hogy az ellenséges czimboraságokat viszszaverhessék. Ballesteros három Bataliont küldött Alicantéba,’s többi seregeivel maga Murciába ment. Második Armada - testünk az ő űzésében foglalatoskodik. Herczeg Hohenlohe azt írja Ő királyi Herczegségének, hogy a Sz. Sebestyéni őrizet-sereg Jún. 1pd. reggeli négy órakor, igen keményen tüzelt minden Balteriajiból, ’s azt lehetett gondolnunk, hogy arkotásainkat akarja lerontani ’s azt várja, hogy majd rendeink zavarba jöjjenek, a mikor oszlán teljes erővel kirohan, melly végre az ellenséges csapatok már hadi rendben is állénak. Seregeink nyugalmas magok tartásának az leve azonban a’ foganatja , hogy az ellenség megelégedett a’ Márton Külső - városára való két órai tüzeléssel, hol az 5d. és izd. Linea - regementek válogatott két Compániajs nagy bátorságoknak adák jelét. Részünkről egyetlenegy ember sem esettel, öten azonban, kik között van egy Tiszt is, sebet kaptak. (Következnek a Tiszteknek és közembereknek magasztalásai, ’s különösen dicsértetnek a’ sebesek, kik sebes tagjaiknak elvágatása közben is azt kialtozák : Éljen a’ Király! A' Madridi Fő Hadiszálláson Jún 25. 1023. Gróf Guilleminot, Major-Generális. A’ spanyol Főnemesség’ Deputatiója, mellynek Elölülője Herczeg Szán Fernando, megértvén az () Felségén Sevillában elkövetett dolgokat, tüstént meghívott minden rendű Főnemeseket egy közönséges Juntának tartatása végett, mellyet Herczeg Szán Fernando nyitottmeg egy beszéddel; ezután következtek a’ határozások, mellyek a’ következendőkben közöltettek a’ royalista Regenség’ Praesidensével: ,,Mély fájdalommal értette a’ spanyol Fő-nemesség» szeretett Királyának személyén, a’ szent Ferdinánd Királytisztelt hamvainál, elkövetett borzasztó dolgokat; ’s ezen Fő - nemességnek, mellyet mind a’ múlt mind a’ jelenvaló időkben Fejedelmeihez vonszó hűsége és szeretete bélyegezett mindenkor, mostan is oda megyen ki minden óhajtása, hogy az említett gonoszságot, ha mindjárt vérével is eltörölhesse.“ ,,Illy nemes érzésektől lelkesíttetvén, ’s a’ régi bölcs törvények’ következésében, mellyek az efféle istentelenséget eleve elláták, ezeknek bétöltése a’ mi kötelességünk, ’s nekünk kell elsőknek lennünk azok között, kik Királlyokat és Urokat, életek’ feláldozásával is védelmezni készek; azért is a’ spanyol Fő nemesek elhatározók, hogy ezen nemes czélnak végrehajtása végett, mind azon javaikat odaadják, mellyeket a’ sorstól vettek.“ ,,Parancsoljon erre nézve a’ Regenség javainknak maradványaival. Óhajtjuk hogy a’ Regenséget hasonló kívánság lelkesítse, a’ midőn majd minden jó és igaz Spanyol, Kszalva’ védelmére fog sietni, vagy e’ nemes szándék körül dicsőséggel meghalni. Maorit, Jún. 20. 1823.