Magyar Kurir, 1824. július-december (38. évfolyam, 15-53. szám)
1824-11-19 / 41. szám
Északi Amerikai újjságlevelek, a’ kik ugyanazon kútfőből mondják hogy vették tudó-osításaikat, a’ Royalistákat győzedelmeskedtetik, és Canberracról írják , hogy a’ csatában elesett volna. A’ Kurír azt jegyzimeg ezen bizontalan tudósításra nézve, hogy legbölcsebben cselekszik az az Olvasó, a’ ki sem a’ Respublikánusok’ sem a’ Royalisták’ győzedelminek hitelt nem ad addig, míg a’ bizonyos tudósítás el nem érkezik. A’ Bogotái újságban az íratik Aug. 22-kén, hogy Limának kikötőhellyében a’ Spanyol Királyi őrző seregnél, név szerént egy Arequipai és egy Infante Regementje béli Batalionnál öszszeesküvés látott volna ki, melynek következésében 37 emberek meglövettettek, 100-zan pedig elbocsáttattak a’ szolgálatból. A’ Buenos-Ayresi Árgus egy tudósítást közlött Chiliből, a’ melly szerént ott zűrzavarosan folynak a’ környúltasok. Az addig volt Direktor Generális Freyre, a’ ki O-Higginst megbuktatta volt, olly nyilatkoztatással, hogy ő ezen Státus’ alkotmányának kormányozására tovább nem alkalmatos, Julius’ 19-dikén letette a’ Direktorságot, hanem a’ Senatus nem fogadtael az ő lemondását , melyre Freyre úgy nyilatkoztatta ki magát, hogy ha szintén a kormány mellett kell is maradnia , csak a’ Respublika’ ármádásinak lő vezérlését fogja megtartani. Mint hogy azonközben a’ maga lemondásának azt az okát mondta Freyre, hogy Chilinek Constitutziójában olly czikkekek is találtatnának, mellyel őket a’ Direktori hivatalnak folytatásában akadályoztatnák , ezen tekintetből olly kérdést terjesztetett a’ Senátus a’ Ministerek által, hogy nyilatkoztatná ki, mellyek legyenek a’ Constitútziónak ezen Czikkelyei ? A’ Ministerek úgy feleltek a’ Senátusnai, hogy ők nem tartják szükségesnek illy kérdést tenni a’ Direktor’ elejibe, mint hogy ők magok is úgy ítélnek hogy a Constitútziónak nem csak némelly czikkelyei hibások, hanem hogy az egész Constitútzió semmit sem ér. A’ Senátus már most szükségesnek látta hathatósabb eszközökhöz nyúlni. A’népnek egy részét öszsze hívatta, hogy válaszszon Kormányozok A’ voksok többsége valami Fuentecula nevű emberre esett, a’ ki azután nagyobb népgyűlést hirdettetett egy Direktornak választására , a’ melly gyűlésnek határozása úgy ütött ki , hogy ismét Generális Freyre legyen a’ Direktor, hanem egyszersmind az is meghatároztatott, hogy a’ mostani Constitútzió , a’ melly 1823- ban vétetett vala bé,’s a’melly ellen Freyre panaszolkodott egészen töröltessék el, ’s az 1818-dik béli vétettessék visgálat ’s ha szükségesnek találtatik jobbítás alá. Pruszszia. Végezete azon tiszti Felvilágosításnak, mellyet a’ Pruszszus Országlószék a’ Burschsoknak egygyesűletekről az újabb Aktákból közönségessé tétetett, ’s melly a’ közelébbi M. Kurírban félbemaradott. —• „Éppen e’vala az a’ tekintet, a’melyre nézve 1820-ban és 1821-ben a’Burschság ismét felallittatott; a’ mint is hogy, mint az Akták bizonyítják, az annak viszszaállittatására való plánum főképpen azon Német és szomszéd országoki gyáva politikai bűnösöktől vette származását, a kik vagy már árulási bünhödésért halálra ítéltettek, vagy pedig hasonló bűnhödésért a’ Bíráknak kezeikbe adathatván az ezektől reájok kimondandó ítéletet tömletzékben várják, avvagy végre a’ kik hazájokból gyalázatosan elszöktek; nevezetesen pedig a’ Burschi öszszegyülekezés Dresdeban (1820-ban) egészen ezen bűnös főktől vette volt származását ’s ezek által kormányoztatok. Ez volt az oka, hogy