Magyar Kurir, 1825. január-június (39. évfolyam, 1-50. szám)
1825-05-03 / 35. szám
xxxv. MAGYAR KURÍR. Bécs , Kedden, Május’ 5 - di Jián, 1825. Franczia O r s z ag. A’ X-dik Károly’ koronáztatása, így szóll a’ Párisi Csillag, mint látszik, már nost végképpen meg van határoztatva és Május’ 25-dikén fog véghez menni. A’ Királyi templom muzsikással ’s a’ Királyi testőrzők már ki kapták a’ parancsolatok hogy Máj. 24-dikére készen tartsák magodat az útnak induláshoz. A’ Király Máj. 5 dikén St. Cloudba kimenni ’s mind adlig ott maradni szándékszott, míg onnét tiheimsba a’ koronázásra útnak indúlni nem kell. Ugyan ezen Csillag jelenti, hogy Metternich Herczegsége April 21- nkén Parisból Merseille felé vette útazását. Egész útját Párisból Mailandig, Charillon, Lyon , Marseille , Nizza , Genua városaikon által fogja venni. A’ Szentségtörést tárgyazó törvényjavallat felett tartatott fontosabb Beszédek között kiadták a’ Franczia Újságlevelek a’ Papi dolgokra ügyelő Ministernek Frayssinous nevű Abbének a’ Hermopolisi Püspöknek Beszédét is, a’ ki így nyilatkoztatta ki gondolkodását a’ Követek’ kamarájában April. 12-dikén: — „ „Az, hogy én ezen szempillantatban a’beszéllő hellyen megjelenek, nem azért történik , hogy a’ kérdésben forgó törvényjavaslatnak némelly czikkellyeiröl, mint Criminalista , úgy akarnék szóllani, hanem csak azért, hogy néminemű világosságot akarok ezen Kamarának e’ tárgyra nézve szolgáltatni némellyé megjegyzéseim által. — „Mi a Szentségtörés (Sacrilegium)? Büntetést érdemel-e ez, mint Szentségtörés csak magában is ? Fenn állhat-e ezen megbüntettetés azon egyenlő oltalmaztatással, melly felől a’ Constitútzió által minden hit’ sorsosai bizonyosokká tétettettek? Ezen kérdéseket akarom én most felvilágosítani. — .,A’ Szentségtörés azon értelemben vétetve, mint ezen törvényjavaslatban vétetik , nem áll sem gondolatban , sem czélzásban, sem szavakban , általjában szollván semmi meghatározatlan dologban, hanem olly matériális cselekedetben, melly a’ Szent Edényeken valaki által elkövettetett. Ha valamelly ember a’ szent hellyeken átkozódásokra fakad, ’s száján irtózatos szavakat bocsát ki, kétségen kívül az e’ félék mind nagy bűnök és az Isten szemei előtt büntetésre méltók; de mind ezek nem Szentségtörések azon értelemben, melyben ezen kifejezést a’javallott törvény veszi. Ezen gyakran előfordúló szavak: Szentségtörő Vakmerőbátorság , Szentségtörő Szavak ’s több ilyenek, nem törvényes, hanem csak képzett kifejezések. A’ javallott törvényben csak külső, matériális cselekedet értetik. Azért szorittatott itt illy szoros határok közzé ezen kifejezés. Szentségtörés, hogy e’ képpen mindenönkényi magyarázás elhárittatván tőlle, a’ legközönségesebb gondolkodású ember se’ csalattathassék meg annak értelme eránt. Nem lehet ezt a’ maga formájától semmi féle magyarázat által eltávoztatni. „Nem félhet ezen törvénynek intézeteitől illy szoros meghatározásokkal, a’