Magyar Kurir, 1825. január-június (39. évfolyam, 1-50. szám)

1825-01-04 / 1. szám

töltött párna juk van ; takarójok egy dur­va lepedő. Ágyaik alatt egy lada és egy vizellő edény találtatik, melly mellé min­den estre, egy fa­ tokba dugott késeiket le kell tenniek. „Ebédlő szobájok is csak olly készü­letű, mint a’ hol halnak. Csak szükséges évő szerszámaik vagynak; fa asztalról esznek, fa széken ülnek; még csak asztalkeszke­­nyőjök (törölközőjük) sincs. Különös víz-ivó edényt tesznek mindeniknek elejébe, mel­­lyet, mikor iszik, két kézzel köteleztetik fogni. Törvényes rendtartás köztök, hogy ha valamelyik egy csep vizet kiönt vagy egy kis kenyérhaját elejt, azonnal térdre kell esnie , ’s jelek által az Elöljárótól engedelmet kérni, mellyet ez az asztalnak egy kalapáttsal való megütése által szo­kott megadni, de csak az után ha a’vétke­sért ennek valamely Barát-társa esdekelve bocsánatot kér. „Egy Trappistának kosztja egy eszten­dő alatt 36 Frankokra (16 tallérra), ru­házatra 9 Frankra 2 1­ 2 tallérra becsülte­tik , é s ezen summát felüül nem haladhat­ja. Az ő ételek italok áll: vízből, krum­pliból , almából, dióból , ’s vízbe és só­ba főtt zöldségből. Régebben kaptak oly­kor-olykor egy ebet is p. o. tejet , gyü­mölcsbort ’sa’t. De az egy időalta felál­­littatott szorosabb regulák mind ezeket eltörlötték, valamint szintén a’ régebben szokásba volt kemény mátrázot is el egé­szen. Az álomra határoztatott időből is elvontak egy órát. Régen 8 órakor feküd­­tek­ le, ’s 2-tőkor keltek­ fel. Most a’ lefek­vésre határoztatott óra­­; a’ felkelésre, az éjféli 2-rő. A’ klastromi Apátur éppen úgy meg­tenni tartozik minden legnehezebb és ked­vetlen munkát, mint akár mellyik köz Ba­rát, ha a’sor réá következik. Éjjeli 1 órától fogva reggeli 7-tig az imádkozás tart, az­után dologhoz fognak. Ha valamelyik Ba­rát vagy Barátaszszony valamelly munká­ba nagy kedvét találja , azt bejelenteni tartozik, és az, ő tőlle elvétetik. Minden együttvaló munkálódás halgatva folytatta­­tik, csak az első szokta azt olykor olykor kéztapsolás által félbe szakasztani, a’mel­lyet égre vetett szemekkel való imádkozás követ. Régen az ebéd 12 órakor, a’ Ves­­perak 5 órakor tartattak. Most napjá­ban csak egyszer ülnek asztalhoz, délután­­ii 3 és 4 órák között; ha valaki a’ mun­kánál elkésik, üres hassal fekszik­ le. Evés közben az evő eszközzel semmi lármát nem szabad tenni, külömben az a’ bünte­tés követi a’ vétkest, mint feljebb arról íratott, a’ ki egy mozsalékot vagy kenyér­haját a’ földre te­ejt. (A’ többi következik). Orosz Birodalom,­­ Petersburgban illy Cs. Parancsolatot vett a’ közönséges tanulásra és Papi dol­gokra ügyelő­­Minister és Fő Igazga­tó. 99 „Azon Cs. Rendelésünkben, mellyet Febr. 21-kén 1802-ben az Igazgató Sená­­tushoz küldöttünk, egyéb határozások kö­zött a’ könyveknek revisiójára és nyomtat­tatására nézve a’ 2-dik czikkelyben az is előfordult, hogy a’ könyvekben az Isteni és Világi Törvények ellen semmi ne talál­tassák ; a’ 3-dik Czikkelyben pedig a’ pa­­rancsoltatott, hogy a’ Papokat ’s általjá­ban a’ Religiót illető dolgokra nézve a’ könyveknek kiadattatásakor, az 1787-ben kiadatott Parancsolat szorosan megtartat­­tassék. Mostanában az a’ könyv, melynek illy Czíme van: Beszélgetések egy gyer­meknek Sírjánál a’ Lélek halhatatlanságá­­rol‘s — a’ Metropolitának, Se­rap­hi in­nak, általnézés végett elejébe adattatván, azon tudósításokból, mellyeket ő ezen te­kintetben hozzám intézett, úgy veszem eszembe, hogy az említett Cs. Parancso­latokkal ellenkezőleg sok religiosus k­öny-

Next