Magyar Kurir, 1825. július-december (39. évfolyam, 1-52. szám)
1825-09-27 / 26. szám
Hamiltonék az Archipelagus felé intézték menetelteket. Ezen hajók úgy tették lassanként fordulásaikat, hogy Jul. 19-dikén többire mind az öten Nápoli előtt állottak vasmacskákon. Volt véllek egy kereskedő hajó is, amelly 56,000 Font Sterlinget (valami fél millió forintokat) vitt oda. Jul. 20-kán maga Hamilton is megérkezett a’ Cambriánnal. A 19-dikben Speziánál tartózkodott, hol éppen azon dolgok főzettettek, mellyek Nápoli-di-Romaniában. Ezen nap, Jul. 20-dika, nevezetes fog maradni a’ Görög történetek’ Krónikájában, mert ezen a’napon tartották a’ Spetzián öszszegyülekezett Görög Primások azon tanátskozássokat, melyben a’népet öszsze gyüjtvén, elejébe lajstromot tettek, hogy a’kiknek tetszik, hogy magokat Ánglus oltalom alá botsássák , írják bé neveiket. A’ mi Spetziában történt ugyan az történt ezen napon Nápoliban is, hol az Országlószék rendkivűlvaló ülést tartván , abban Mau r ó k o r d á t ó , ki 19- dikben érkezett vala viszsza Hydráról, nagyon kedvetlen rajzolatot terjesztett M oréa’ állapotjárol a’ gyűlés’ elejébe, tudniillik. Hogy az Ország kétségbeesés’ állapotára jutott, hogy ezen már semmi erre átállás nem segit, hogy a’ tsatázó erő teljesen elszellesztetett, s hogy pénzbéli segedelemre többé semmi kinézéssek nintsen, melly okokra nézve azt tanálslotta, hogy semmi egyéb mód megtartatássokra nem lévén, adják magokat valamelly Európai Hatalmasság alá, még pedig, mint hogy Anglia bír legnagyobb tengeri erővel ’s pénze is neki van legtöbb, adják magokat Anglia alá. Jul. 21-dikén megjelentek Maurokordato, Coletti, Trikupi Spiridion és Spi* Kotaki H a m i 11 o n n ál a’ Cambriánon , ’s néki a’ Görög nép’ nevében a’ magok* kívánságát elibe terjesztették. Mit felelt az Ánglus Commodore, erről még ma halgat az írás. Jul. 23-dikán által vitte Buduri a’ Nápokiban történt dolgok’ hírét Hydrára, hol a Prímások hasonlóképpen öszsze gyűjtötték a’ népet a’ nagyklastromba , ’s hol tudósította Konduriotti a’ népet a’ felől, hogy miben álljanak Moréán a’ háborúnak minéműségei. Kinyilatkoztatta, hogy minden eddig elterjesztetett győzedelmi hírek költemények ’s tsak a’ népnek megtsalattatására valók voltak; hogy a Kolokotroni fegyveres sergei mind elszelleztedtek, és hogy Ibrahim Basa Tripolitzátol, a’ maga lő tanyájától, egész Moréán oda veheti útját, hova néki tetszik; hogy a Mariották semmi mozdulást nem tesznek, ’s hogy a’ Moréaiak általjában minden bátorságot elvesztettek. Végre azt javallotta , hogy kövessék a* Hydraiak a’ Spétziaiak’ és Nápoli -di-Románibéliek’ példáját. Ezen javallat, valamint Nápoliban úgy Hydrán is nagy zengést okozott a’ lakosok köztt. Sokan találtattak a’ gyűlésben, kik e’féléket kiáltoztak: „Jól tudjuk, hogy akár régen azon dolgoznak némelyek, hogy Görög országot Angliának eladják. (Megjegyzést érdemel, hogy ezen felettébb fontos környűlállásokrol az egész Augolső napjáig kijött Hydrai újságok semmi emlékezetet nem tesznek. Ez is ezt mutatja, hogy ott felettébb fontos lábakon állanak a’ dolgok . Itt még három Akták következnek, a’ mellyeket Görög Ország Históriájára nézve , kivált már tsak nem öt esztendőkig tartott illy véres hadakozás után, nem lehet emlékezetben fenn nem hagynunk. — I- ső a’ Görög Országjószék’ végzete — II- dik a’ Frantzia és Amerika Görög pártfogók’ Ágenseiktől beadatott Protestálás — IH-dik Towns - Washington - Williamnak a’ Görög Országlószék tagjaihoz intézett (nagyon éles) levele: — „