Magyar Kurir, 1825. július-december (39. évfolyam, 1-52. szám)

1825-10-25 / 34. szám

vár, IQ Ciat­eli leérkezéséig a‘ Fő és Tek. Rendek és Karok, egyéb fontos és szük­séges tárgyaknak megfontolásában foglala­toskodnak. Görög Országi Tudósítások. A' Kán­diai támadás is megvalósá­­gosult. Napoli-di-Romániából Maivasiai ha­jókon ment oda, Antóniái és Kaler­­g­i nevű polgároknak vezérléssek alatt egy expeditzió, ’s ez oda August. 14-kén ki­szállván a' Garabusai erősséget és Kissa­­mót is elfoglalta, melynek következésében íratik, de meg nem egészen bizonyosan , hogy a’ Slakiai, Gydoniai, Selioi, Apoko­­ronai ’s több más vidéki lakosok is fel­keltek volna a’ Törökök ellen. Ibrahim Basa ismét viszsza ment, minekutánna a’ tenger partokon való vizs­gálódásait elvégezte Tripolitzához; olly határozással lévén, hogy semmi ne­vezetes próbát nem leszen már most ad­dig, míg Egyiptomból újabb segítsége nem érkezik. Gyújtó Kapitány Kanárinak két fijai Frantzia Országba megérkezvén, ott a’ Görög pártfogok’ Biztossága által nevel­tetnek. Most S. Bricében Piscatorinál tartózkodnak , a’ ki nem régen Görög Or­szágot beútazta. Itt következik a’ Hydrai Újságból Aug. 29-dikén, azon bátor próbatételnek környűiáslásos leírása , mellyet ő az Alexan­­driai kikötőhely ellen tett: — „ „Hydra Aug. 29 dikén. Aug. 4-dikén eveztünk­ ki (ezeket S k u f o Dio m e d­e s adta által az Újságírónak kihirdetés vé­gett; ezen Skufó pedig maga személlye­­sen jelen velt ezen expeditzión , ’s ép­pen a’­Kapitány Tombaso hajóján ülvén, mindeneknek szemmel látó tanúja volt­ a’ Hydrai kikötőhelyből, két hadi hajókkal és három Gyújtókkal, melly­ek közzűl­ a két elsőket Tomasi és Kriesi Kapitá­nyok, a Gyújtókat pedig a’ vitéz Kanari vezérlették. A’ mondott hadi hajóknak neveik, Themistocles és Epaminondas. A’ Kanari fő vezérlése alatt a’más két Gyúj­tókat Vako Antal, és Buti Manoli ve­zették.­­— ,,A’ kedvező szélnek segedelmével Aug. 10-dikén a’ napnak felsete előtt egy órá­val szemünkbe tűntek Egyiptom’ partjai, a’ midőn valami 7 mértföldnyire szemeink előtt láttuk állani Arab-Kulessit, vagy más nyelven a’ Szeretsen-tornyot, a’ melytől te­­hát, hogy az ellenség reánk ne esmerjen, nyúgotra fordítottuk hajójinknak orraikat. „Nap’-feljete után 2 órával a’ Kapi­tány Tombási által vezéreltetett Briggre mentek­ fel a’ három Gyújtó Vezérek Kapi­tány Kriesivel együtt, a’ végre, hogy a’ következni fogó próbatétel eránt tanátsot tartsanak, melyben mindenik Kapitánynak elibe szabatott, hogy mitévő légyen, név szerént a’ Gyújtó Kapitányoknak különö­sen szívekre köttetett , hogy a’ kikötő­helybe beérkezvén nagy vigyázással legye­nek , hogy valamiképpen az ott álló Euró­pai sok kereskedő hajóknak valami kárt ne okozzanak. Nap’-feljete után valami 5 órák teltek vala el, midőn a’ Gyújtók Ale­xandrához közelítettek. Mi a’ Themistok­­lessel és Epamm­ondással a’ kikötőhelly előtt maradtunk, ’s ott le’s fel evezve vár­tuk a’ próbatétel’ kimenetelét, azért, hogy a’ Gyújtókba tűz vettetvén s a’ Kapitá­nyok a’ magok bárkájikkal a’ kikötőhely­ből kijővén, mi őket itt azonnal oltalmunk alá vehessük. „Éppen jó és 3 fertály óra, avvagy nap’-felsőte előtt egy óra és egy fertály vo­lt, midőn a’ Gyújtókkal a’ bárkák a’ ki­kötőhely’ szájához megérkeztek. Mint leg­­­jobb evező a’ Kanari’ Gyújtója ment elől; a más kettők követték. A’ szokás szerént azonnal megjelent a’ kikötőhely’­mestere a’

Next