Magyar Kurir, 1826. július-december (40. évfolyam, 1-52. szám)
1826-11-21 / 41. szám
5odikán írt, úgy lehet gondolkozni, hogy még eddig semmi nagy veszedelemmel nem fenyegetődzik ez a’ Venezuelai támadás. „A’ Karakasi tanáts (így szóll a’ nevezett „újság) olly Határozást hirdete ki, hogy ő ,,nem egyez meg abba, a’ mit a’ Portó„Kabellói tanáts végzett, hogy tudnillik a’ „Szövetségi Systema behazattassék ; hanem, „sokkal inkább azt javallja mindnyájoknak , hogy várják el a’ Libe rator’ hazaérkezését, ’s addig semmi véghatározású lépést ne tegyenek.“ Ugyan a nevezett Újság jegyzi meg továbbá: ,,Hogy Venezzuela tartománya is tsak provisoriai módon kötelezte-re magát a’ Gén. Paetzhez való engedelmességre, ’s az, hogy a’ Rerspublika egyéb részeitől elszakadjon, még tsak eszébe se jutott Venezuelának. Sőt bizonyos az , hogy ezen tartományban is olly Végzés áll fenn : ,,Hogy a’ Liberátort haza várják előbb , hogy sem valami meghatározott lépést tennének.“ A’ Közönséges Congreszszusnak mostani tartózkodása , a’hol az, Panamából lett elköltözése olta üléseit tartja , Tabakota nevű kisded, de nagyon kellemetes fekvésű város. A’ fő várostol Mexikótól tsak három negyedrész mértföldnyire fekszik dél-nyugotra. A’ fő városbeli lakosoknak sok szép falusi házaik találtatnak ott, özön pompás palotával együtt, melly régebben a’ Mexikói Érsek’lakóhellyé volt. Egy Bogotai levélben némelly környülállások említtetnek azon Határozások közzűl , mellyet az Amerikai Közönséges Congreszszus még a’ maga Panamai tanátskozásaiban végképpen megerőssített. Legelébb az emlittetik ezen levélben , hogy meghatározta a’ Közönséges Conreszszus, hogy azon rang vagy következéül rend, mellyel a’ Congreszszusra küldetett tellyes hatalmú Biztosok , mikor neveiket valamelly Aktának alája írják , megtartani köteleztetnek, sors-vonás által határoztassekmeg, és hogy az Elöl ül és a’ tagok között változzék. Egyéb tárgyak, mellyek a* Congreszszusnak Panamából lett eltávozása előtt meghatároztattak, ezek voltak: 1. Egy örökké tartó Egyesületi és Öszszeszövettezési Kötés álljon lábra azon négy Státusok, tudniillik, Peru, Mexiko , Kolumbia, és Guatimala között, mellyeknek a’ Panamai Congreszszuson tellyes hatalmú Képviselőjük voltak jelen, a’ melly Kötéshez egy esztendőnek lefolyta alatt, akár mellyik Spanyol Amerikai Státus oda tsatolhatja magát. 2. Egy Különös Egyezés (Conventio) által meghatároztatik, hogy az Amerikai Közönséges Congreszszus megújittassék, még pedig hadakozás’ idején minden esztendőben , békesség’ idején pedig minden második esztendőben. 3. Egy harmadik Kötésben azon Contingentiáról van szó , mellyet a’ Szövetségbe tartozó Státusok közzűl mindenik kiállítani és fizetni tartozzék a’ közönséges ügynek védelmeztetésére nézve. 4 Ezen Egyezésben a’ van meghatároztatva , hogy miképpen kellessék a’ Contingentiát használni és kormányoznia* czéllal megegyezőleg. 5. Ezen Kötés külömbkülömb határozásokat foglal magába , mellyekben a’ fejeztetik ki, hogy azon Kötéseket, mellyek már Kolumbia és a’ Meksikói Egyesület ’s a’ Közép Amerikai (Guatimalai) és Perui Egyesületek között is fennállanak, miként lehessen és kellessék, bizonyos fenntartásokkal, a’ Közönséges Egyesület és Szövetség’ kötéseibe belé olvasztani. Hamburgba egyenes úton jött tudósítások érkeztek Kolumbiából név szerént a La Guayrai kikötőhelyből, a’ mellyek egész Septemberig terjednek ki, ’s a’ K *