Magyar Kurir, 1827. január-június (41. évfolyam, 1-52. szám)
1827-04-27 / 34. szám
s 28, „mellyet Karaisiaki Mártz. 12-dikén nyert, „forma szerént feloldozd Akropolist ,az ostrom alól“ — hogyan lehet tehát azt mondani, hogy ezt a’ Görög újság írja , holott abban egy szó emlékezet se fordul elő ezen történetről? — Április 6-dikján illy százakkal valóságositja ugyan az Odessai levél, ’s ugyan az Augsburgi újság Ápr. 21-dikén költ darabjában a’ felhozott költeményt: „Mondják, hogy a’Seraskier magát Athéné mellől tíz órányira „viszsza vonván,’s ott minden felől körül „vétetett. Az a’ verekedés, melynek következésében a’ Seraskier ezen tíz órányi „hátrálást tette, és Akropolist szabadon „hagyta, Mártz. 16 kán fordúlt elé.“—Ez, mind jó volna a’ Görögöknek. A’mi Mártz. 21-dikéig meg nem történt, ezután meg történhet. Mi tsak a’ Görög közönséges újsághoz fogjuk ez után is tartani magunkat. — Ugyan volna dolgunk, ha, nem tsak az Augsburgi újságnak, hanem még a’ Párisi Constitutionelnek Mártz. 10-dikén kelt Korfui tudósítását is meg kellene czáfolnunk f Irigyre , a’ ki akarja, legyen boldog). „K a r a i s k a k i a’ maga sergeivel mind máig (Április 21-dikéig) tartja a’ maga Ker atiai tanyáját a’ Piramistól észak felé félóráig. Gordon a’ maga 15 száz embereivel, Athénének másik kikötőhelyénél Phalerusnál tanyáz. Akropolisban Fabvier’ vezérlése alatt 1100 emberek vagynak őrizeten , de ezeknek fele része beteg. A’ Seraskier a’ Piraeus egy részit ’s az Athéné körül találtató halmokat tartja elfoglalva Athénével együtt. Egész ereje 7-8 8 ezer gyalogokból és lovasokból áll mind együtt. Oberster Gordon nagyon elkedvetlenűlvén azért, hogy azon Görögöket, kik az ő vezérlése alatt Februáriusnak első napjaiban a’ Piraeushoz kiszállottak, minden egyetértés nélkül szemlébé dolgozni,s elírtadzván azon szerentsétlenségtöl , mely által a’ Vassó és Burbachi expedítziójok a’ szárazon kevéssel az ő kiszállása előtt egészen semmive tétetett vala, már arra határozta vala el magát, hogy hajóra ülvén elébb Salamishoz viszsza evezzens az után Reginába vegye útját, úgy hogy már majd semmi kedvet nem mutatna a’ további tsatázáshoz, végezetre a’ Görög Országlószéknek hathatós kérésére ’s a’ Karaiska ki nógatására , ki ezen időközben hasonlóképpen megérkezett vala, ismét rá vette magát, hogy a’ Phalérushoz viszsza térjen, ’s a’ Notara János, Makrijanni, és iiglési vezérléssek alatt ott táborozó sergek’ fő vezérlését által vegye. „Ezen időben történt, hogy az Oropohoz való expeditzióra (Attikának azon északi partjához, a’ melly Negropontal által ellenben találtatik) plánum készíttessék , ’s ezen expeditzióra Salamis szigetéről 460 emberek a’Helláson, a’ Kartézián, 's a’ Tinóban készült Nelson nevű Briggen a’ Negroponti öböl felé elevezzenek. Az expeditziónak vezérlése, mint már említettük, Bavarus Oberster Heidegger úrra bízattatott, ki is Mártz. 15-dikén Oropóhoz megérkezvén, annak sántzait azonnal ágyaztatni kezdte; a’ kiszállást is több pontokra megprobáltatta , hogy a’ Seraskier’ élés házait semmivé tehesse, hanem a’ Törökök nagy készülettel lévén, olly hathatósan ellentállottak , hogy az Oberster úr ez úttal a’ próbatételt abba hagyni kéntelenittetett, és tsak két szállító hajót zsákmányolhatott el tsajkájinak segedelmekkel , a’ melly szállító hajók gabonával és kétszersültel terheltetve, ’s a’ hajósoktól odahagyattatva voltak , a’ méllyékel ő Karteria és Nelson által Aginához kísértetvén, a’ Hellást vigyázaton Negropontnál hagyta. (z Április 4-dikén, költ feljebb említett 0 d e s s s a i levél, ezen expeditzióbol tsinálta az Augsburgi újságban