Magyar Kurir, 1827. január-június (41. évfolyam, 1-52. szám)

1827-05-01 / 35. szám

is'­ 85. AGYAR KORI Indult Bécsből, Kedden, Május 1 1-sejé­n, 1827. Görög Országi Tudósítások. Görög ország* jelenvaló állapotának értelmesebb képzetésére nézve ide teszünk a’ Görög közönséges újságnak Mártz. 17- dikén költ darabjából egy boszszankodó előadást, melyet ezen Újságnak írója, mint magát kifejezi, a’ fetsegők ellen kiadott:,, ,,A’ Nemzeti Gyűlés’ Biztossága által e’ napokban kiadatott Hirdetésből, meg­érthette (így szólt az író) a’ Közönség, hogy némelly fetsegő emberek, mitso­­da botránkoztató híreket hintettek szél­­lyel, a’ végre, hogy a’ Görög Nemzetnek nyughatatlanságot okozzanak, 's Angliá­nak erántunk való czélzásait gyanúsokká tegyék. Méltó ezen botránkoztató híreknek * a* kútfejeiket megesmérni. A’ mesélők,mint ők mondják, a’ múlt esztendőben Nov. 29-dik napjáról egy levelet vettek Páris­­ból Lainés Villevéque úrtal. A­ levél­ben illy sorok fordúltak elő: — „ „Frantzia ország és Anglia folyvást „iparkodnak azon, hogy a’ Görög hada­kozásnak véget vethessenek; hanem Fran­­­tzia ország Constitútziós Monar­­ckhát, Anglia ellenben Moreának egy „Hospodárt, ’s Krétának és az Ar­­­chipelagusnak is egy hasonló Hospo­­­dárt, kívánnak adattatni, a’ melly Hos­­­podárok a’ Török Császártól függjenek „és néki adót fizessenek ; melly szerént „tehát a’ Suli Hősei (a’ vitéz Sulióták) ’s ,,a’Rumélióták, ismét viszsza esnének a’ „Törökök’ járma alá, kiknek az Aetoliai, „Livadiai , és Akarnániai Eparchiákon. .,’s a’ szent Athéné városán kívül, még­­,a’ Korinthusi vár is viszsza adattatna.“ „Nints szerentsénk esmérni Ville­véque urat;tsak azt tudjuk felőlné, hogy ő nem tagja se az Anglus se a’ Frantzia Ministerek’ tanátsának , hogy valójában tudhatná azt, a’ mit eme’ két Udvarok’, Görög országnak jövendő sorsára nézve magokban meghatároztak. Azt is tudjuk, hogy maga ezen úr is készített legelőbb egy plánumot, mellyel osztán a’ Párisi Gö­rög Egyesületnek utasitása szerént, Ro­che Generálisnak kellett volna Görög or­szágban végre hajtani; e’ volt az a’ plá­­num, a’ melly Görög országnak olly sok nyughatatlanságot és a’ Görögök között olly sok beles üseghasonlást okozott; de vége­zetre azt is tudjuk, hogy a’ Frantzia Or­­szágjószék, ámbár ő (V­illevêque úr) azzal ditsekszik , hogy ennek minden tit­kos gondolkodásait jól ismeri, a’ Villéve­­que úr plánumát meghatározott módon hibáztatta és viszsza vetette. Valyon az­ ő mostani új levele nem az ő viszsza vette­tett plánumának folytatása-é­s nem tudjuk, de sokak úgy ítélnek, hogy ő, minekután­­na az ő első próbatételei semmivé lettek, az ok­a megváltoztatta az eszközöket és utakat, mellyek által azokat el akarta ér­ni , hanem ezélzásai még most is meg­vagy­na­k. „Nem lehetetlen dolog, hogy az író (Villevéque úr) roszszul van tudósittatva, és hogy ő megzsalatott ember inkább , mint zsaló. De akár mint légyen a­ dolog, igen keserves sőt rettentőség volna nem csalta .

Next