Magyar Kurir, 1827. július-december (41. évfolyam, 1-52. szám)
1827-09-11 / 21. szám
kozás után és az ítélőszéknek ajánlására, 126), keményen megtiltatik a’ Korrrtányozónak és Szenátusnak, hogy valami olly alkuba botsátkozzanak , melly a’ Görög nemzet’ Politikai létének és függetlenségének eltörlésére czélozna. — „VIII dik Rész. A’ Státustitoknokokról (Ministerekröl). —■ 126)dikszik., a’ Végrehajtó Hatalomnak vágynak Ministerei, úgy mint: a) külső dolgokra, b) belső dolgokra és Politziára , c) Finantziára, d) hadakozásra, e) tengeri dolgokra, f) igazságtételre és tanulásra ügyelő Ministerei, 127) , ezek hirdetik ki és töltetik be a’ Kormányozónak minden parantsolatait, ’s nevét mindenik aláírja a’ Kormányozóval együtt azon parantsolatra , melly az ő keze alá tartozik, 123), mindenik Minister tartozik a’ Szenátus által tett meghívatatásra ennek azon tárgyakról, mellyek az ő keze alá tartoznak, szükséges magyarázatokat adni; tsak a’ külső dolgokra ügyelő Minister halaszthatja el az olly dolgoknak kinyilatkoztatását , mellyeket kinyilatkoztatni éppen nem lenne tanátsos, 12g), a’ Ministerek a’ Szenátusnak minden üléseibe szabadon bémehetnek, ’s ha beszállni akarnak, meghallgattatnak, 136), sem egyenesen se mellesleg nem részesülhet egy Minister is, szolgálatának elvesztése alatt,a' Státus’ jövedelmének semmi féle árendájában, 101), a’ Ministerek felelettel tartoznak ’s a’ Szenátus előtt elvádoltatnak, árulásért, ’s a’ Státus’ pénzeivel való viszsza élésért, ’s valami olly rendelésnek aláírásáért, melly az Ország’alapos törvényeivel ellenkezik , 132), a’ Szenátusnak van josa , hogy a’ Ministerek ellen intéztetett vádat megvizsgálja ; és , ha vaksok’ többsége által a’ megvizsgálást meghatározta, egy Megvizsgáló Biztosságot nevez ki 7 Szenátorokból állót, melly, minekutánna a’ szükséges hitet letette, magának Elölülőt választ 's munkájához hozzá-fog. Az első ülésben, melyben a’ Szenátus, az elő-megvizsgáló Biztosságot meghalgatja, vagy elfogadhatja vagy viszsza vetheti a’ vizsgálást. Ha elfogadja, egy napot rendel, mellyen, mint itélőszék, úgy fog ülést tartani. Az egész vizsgálódásnak ideje alatt a legfőbb ítélőszéknek Elölülője ül elől a’ Szenátusban; a’ Szenátus Elölülője pedig és az elő-vizsgálódási Biztosság nem részesülnek sem a’ vádolásban sem a voksolásban. Az Elölülő illy eskűvést tétet le ezen esetre a’ Szenátorokkal: „ „Ti Isten és emberek előtt megesküszi tök, hogy az elővizsgálódási Biztosságá nak Elölülője által felolvastatandó vádat „gondos figyelemre veszitek; sem a’vádolhatott személynek sem a’ Társaságnak jursait el nem áruljátok; magatokhoz sem „személlyes gyülölségtől , sem félelemtől, „sem szánakozástól való béfolyást nem engedtek, ’s midőn a’ vádoltatott személynek vádolására vagy mentésére kibotsátakoztak, olly részrehajlatlanság által kormányoztattak, melly, egy igasságos szabad emberhez illik.“ „A Szenátorok’ feleskűvése után hozzá fog az Előlülő a’ vizsgálódáshoz és az oltalmazáshoz, a’ nélkül, hogy tsak egy Szenátornak is szabad volna, a’ mellett vagy az ellen, egy szót szollani. Az elővizsgálódási Biztosságnak Elölülője vagy valamellyik tagja teszi a’ Fő Prokuratori kötelességeket. A’ voksok’ többsége elég a’ bűnnek megbizonyítására; a’ vádoltatott Ministernek letétetése egyedül az a’ büntetés, mellyet a’ Szenátus rendelhet; a’vádoltatott Minister pedig , minekutánna bűnösnek lenni megmutattatott, mint a’ Státusnak magános Polgára, alája van vettetve az illető ítélőszékek’ üldözéseiknek és a’ törvények által meghatároztatott büntetéseknek.— „IX-dik Rész. Az ítélőszékekről: — 135-dik Czik.; A’Bírói Hatalom a’ maga ítéletmondásaiban nem függ a* más két Ha- talmaktol, 134), a* Bírák a’ Nemzetnek