Magyar Kurir, 1828. január-június (42. évfolyam, 1-51. szám)
1828-05-23 / 41. szám
élet minden eleség, ivó víz , és puskapor nélkül hagyta; a’ hajókat, mellyekbe vetette utolsó reménységét, parantsolatja nélkül elküldte, ötét iop Török meg támadta, katonái az éhség miatt elvannak kénszeredve, de hartzoltak; sok sebessel vannak, ’s ha a’ görög hadi hajók segítségére nem sietnek, seregével együtt el fog veszni. Ezen levelei vévén Kapitány Lalande által ment maga személyesen azon Görög hajóra , mellyen az Epitropia főbb tisztjei voltak, ’s előadta nékik, miilyen embertelenség legyen hazájokfiait elhagyni, noop katonát éhségre juttatni , minden szükséges tábori szerektől megfosztani — ’s kérte egyszersmind őket, hogy emlékezvén kötelességekre siessenek a’ Sereget megmenteni. De az Epitropok azt a’ kifogást tették, hogy igy ők magok esnek veszedelembe, a’ katonák dühössége, kiket az Oberster feltüzelt, az ő életeket fenyegetheti; és hogy a’ hajóknak, ha szintén azok a’ szigettől el nem távoztak volna is, ők többé nem tudnának parantsolni. Ilyen okok — egy ollyan szempillantásban, a’ mikor a’ forgott fen, hogy egy egész fegyveres seregnek az éhség és ellenség mit el kell veszni, nem engedték a’ Frantzia Hajós Kapitánynak, hogy azok felett a’ szót szaporítsa. A’ Kapitány azért egyebet nem szóllott, hanem újra elkezdte őket kérni, hogy a szerentsétleneken segíteni siessenek; ’s végre tsak ugyan reávette Scaramangat, hogy egy Brigget kiküldött a’ Görög Posta-hajók felkeresésére és Mesta Szigetébe való küldésére. A’ Fregat kenyeret és vizet küldött az Obersternek, egyszersmind a’ megsebesíttetteket magához felvette. Nehéz megfogni, mi oka lehetett az Epitropiának az említett 78 posta-hajó széllyel küldésére, és a’képpen a’ hajóra szállás útjának elzárására. Fabvier, a’ ki azt úgy nézte mint a bizonyos árulásnak az ő, és katonáji fel áldoztatására való gyalázatos fortélyát, Márt. 20-kán Kapitány Lalande hoz a’ következő Protestatiot küldötte: „Kokina Martius 23-kán 1828. „Kapitány Úr! A’ Soloi Dimogerónoknak (Nép-Véneinek) azon gyalázatos szándéka, melly Jooo Keresztyén végveszedelmére volt kigondolva, arra indít engemet, hogy az emberiség és a’ Görög Országló-Szék nevében az Urat kérjem meg, ne sajnálja a’ következő esetek bizonyos voltát— egy ahoz mért megvisgálás után — kétségen kívül valóvá tenni. A’ bűnösöknek és tamíknak szembe való állítatásából, ki fog tetszeni 1) hogy az Epitropia minden Tisztjeinek Márt. 15-kán lett elfutása volt a’ rendetlen katonaság Desertiojának első oka. 2) hogy a’ rendetlen katonaságnak az adott okot a’ kitsapongásra, hogy az Epitropák minden fundamentom nélkül megtagadták a’ seregtől a’ ’fóldot, 5.) hogy az Epitropák, a’ kik a' Lovasságot az én parantsolatomnak ellenére (melly szerént a’ Lovasságot Ipsaraba kelle vala küldeni, mivel annak itt a’ sziklák közt semmi haszna nem lenne) el menni nem engedték, egyenes okai a’ lovak mind egy lábig való elveszésének. 4) hogy mikor én a’ hajóknak parantsolatot adtam, hogy készen tartsák magokat a’ szükség idejére, ők pedig azokat széljel parantsolták — ez által az egész Sereget zavarodásba hozták; úgy hogy a’ Katonaság a’ parthoz sietvén előbbi helyét elhagyta és magának hajót kerítvén nagy részént elszökött. A hogy az Epitropia, a’ 22-iki tsatakor nem eresztvén a’ hajókat a’ parthoz közel, és sem vizet sem puskaport .