Magyar Kurir, 1828. július-december (42. évfolyam, 1-52. szám)
1828-09-16 / 23. szám
194 két Marokkói rabló hajó egy Anglus, egy Ausztriai és egy Orosz hajót elfogott ’s zsákmányává tett. Az Anglus Consul azonnal protestált a’ Perseverance nevű Ang. hajó elvétele ellen, de a’ Piráták azt felelték, hogy igazságok volt azt magokévá tenni, mert a’ hajós Kapitánynak nem volt Paszszusa a’ Középtengerre bémenni. A’ Frantzia Újságlevelek tsaknem mindennap tele vannak ollyan hadi tudósításokkal, mellyeket, a’ mint ők írják, velek Bétsi levelezőik közlöttek. Minthogy Bétsnek geográphiai fekvése hozza magával, hogy ide legrövidebb úton ’s leghamarább is érkezhetnek a’ tsata mezejéről tudósítások; a’ Fr. Újságírók ezen környűlállást hasznokra fordítják, ’s ámító tzikkelyek alatt Olvasóikat, ezeknek hűl vigasztalásokra, hol ijesztésekre, most az egyik majd a’ másik hadakozó Félhez szítván, mindenféle , félig vagy többnyire egészen is koholt újságokkal tudják nullaztatni. A’ miket azok mostanában hirdettek, hogy t.i. az Orosz Főhadiszállásra meghatalmazott Török Biztos érkezett volna;— hogy Odeszszában már a’ békességes alkudozások is elkezdődtek; — hogy az egyik hadakozó Fél itt vagy amott egy nagy ütközetet megnyert vagy elvesztett volna; — hogy a’ hadakozás plánuma igy meg így volna kidolgozva, ’s a’t. mind ezek és ehez hasonló mesélések, nem hogy Bétsböl kerültek volna Frantzia Országba, sőt itt is a’ Párisi Újságok után rebesgelődtek a’ Közönség között, mellynek egy kis része azoknak hitelt is adhatott; de nagyobb része ugyan azokra mint költeményekre könnyen ráesmert; annyival inkább, hogy a’ valóságos hadi tudósításokat akármelyik hadakozó Féltől adattak is azok ki, az itt megjelenő Újságlevelek minden részre hajlás nélkül ’s leghamarább közük Olvasóikkal. Mi ok indíthassa az illyen költött hírek terjesztésére a’ nevezett Országbeli Újságok némelly íróit, azt könnyű volna kifejtegetni, de a’ mi szükségtelen. — Egy Frantzia Zsurnál igen elmés írója, közelebbről, még útmutatást is ad kollégái számára, kiszabván eleikbe, mihez tartsák magokat az efféle fabrikátumok készítése közben. Ez az útmutatás legjobb próbakörül szolgálhat, melly szerént az ő tudósításaiknak hiteles voltokat, legkönnyebben megítélhetni. Ez szóról szóra itt következik: „Vegyétek fel Újság leveleitekbe a’ „jól kifőzött hazugságot; ha pedig ilyenre szert nem tehettek, találjatok „magatok, ’s ezt azután tsinolgassátok „fel némelly igaz , ha szinte magokban „tsekély környűlállásokkal is, hogy az „Egész ollyan formát vegyen magára, „mint a’ mi ilyenben a’ Valóság szokott „megjelenni. Pótoljátok ezeket továbbá „illendő okoskodásokkal; ’s így megvetvén a’ fundamentomot, erre következöleg tetszéstek szerént építsetek kigondolt történt dolgokat, vádolásokat, vagy „mást, a’ mi portékáitok közzé oda illik. „Ekkor osztán ditsekedhettek azzal, hogy ,,a’ Közönség gondolkozásának módját „felvilágosítottátok, vagyis, jól eltaláltátok. Már így tzélotokat okvetetlenűl el„éritek£í! Igen könnyű ráesmerni, hogy ez az Útmutatás valóságos mustra képe mind azon öszvefoltozott irkálásoknak, mellyeket a’ Journal de Debats, a’ Constitutionel és ezekhez hasonló Ujság levelek, egész Európa politikája felől, a’ tudatlanok és könnyen hivők között, napról napra, fáradhatatlan vakmerőséggel terjesztenek. Semmiből se tetszik azonban ki világosabban , mennyire vitték Franciaországban azt a’ mesterséget, hogy mi.