Magyar Kurir, 1828. július-december (42. évfolyam, 1-52. szám)
1828-07-15 / 5. szám
38 is nyakába bárói viszsza, a’ It I a* hadize- i etet előbb kibolsátolta : mert ts a It a'Tettekböl lehet követ kezese It et fúzni. A' mi az Orosz kereskedő hajók terheinek elvételét illeti, hála légyen az Istennek a’ főváros szükséges, az ország belső részeiből eleséggel elegendőképpen kipótoltatnak , hanem minthogy a’ barátságos egybeköttetés ellenére is, a’ mi kikötőhelyeink; bézárattattak, hogy elesései a‘ Görök Országban lévő Ottomanni seregeknek ne lehessen szállítani; kenterén volt a’ F. Porta Rumélia részeiből azt az élelmet küldeni Móreába, a mellynek Konstanszinápolyba kelle vala szállítódni; így már a’ főváros e’ részben fogyatkozást szenvedvén, azt a' módot kellett elővenni, a’ melly hasonló esetekben másszor is elővételeit; a’ főváros szükségére gabonát Orosz kereskedőktől vett a’ Kormányszék, vagy pedig más barátságos Hatalmasságok alattvalóitól, és annak piatzi folyó árát megfizette. Minthogy ez az elő vett mód egyedül a kikötőhelyek bézárattatása következése miatt vétetett elő, ez részben a’ F. Portát szemrehányásokkal illetni nem lehet. Sőt ellenben, teljes jussa volna a F. Portának, részszerént azon felszámíthatatlan kárért, mellyel a’ Görög Insurrectio által szenvedett, ’s mellynek tartósságát a’ rebellisek, eránt eleitől fogva kimutatott pártfogásnak kell tulajdonítsd; részszerént a Navarini veszély által, barátság külső színe alatt Nékie okozott véghetetlen veszteségért; részszerént több más okokból igen sokféle és igen fundamentomos panaszokkal állani elő; és igazán elmondhatni, hogy tulajdónképpen tsak a' Fényes Portának van jussa, azon panaszolkodni; mert a’ melly sérelmeket más Hatalmasságok kereskedéseik kárvallásai felöl előhordtak , helytelenek, mivel minden ember tudja, hogy az utóbbi öszvehettetések az Európai kereskedésnek még inkább nagyobb hasznot hajtották. A’ mi azt a’ vádat illeti, hogy a’ F. Porta a’ Persiai Udvart Orosz Ország ellen ingerletre; ez is egészen a’többi panaszok sorába tartozik, ’s szint olly fundamentom nélkül való. Sohasem tartozott az a’ F. Portának politikája közé, és méltóságával ellenkező dolognak is tartja, hogy ő valamelly Hatalmasságot a’ másik ellen fellázzaszszon. Nemhogy ő ezt a’ Persiai Udvarnál próbálta volna ; sőt inkább minden gondját belső állapotának elintézésére, és birodalma jó karba helyheztetésére fordította; és mint egyik félhez sem Hajló Hatalmasságnak, nem is illett magát a’ Persák és Oroszok között kiütött háborúba , ennek kezdetebe, végződésébe és az abból következett békességbe elegyülni. Arra nézve, hogy az Ottomanni Vezér tisztek a’,, Persiai határ szélei mél hadi készületeket tettek, nyilvánvaló,hogy ezek tsak szükségből tétetett előre vigyázásbeli rendelések voltak., mellyeket midőn két hatalmasság egy más ellen hadakozik , a’ harmadik szomszéd hatalmasság mindenkor szokott tenni. Az a’ gyanakodás, hogy ezen rendeléseknek Oroszország ellen ellenséges tzéljok volt, ollyan vád, mellynek teljességgel semmi józan fundamentoma nints, és ezt is a’ többivel mindnyájával egy sorba kell állítani. , A’ mi azt illeti, hogy az Orosz Udvar, nagy lelküségböl, az Oláhországi és Moldvai szegény lakosokat, a’ mint mondja, oltalmazni igyekezik , melly oltalmazása neki a’ F. Porta ellen való ellenséges panaszokra kimeríthetetlen forrásúl szolgált: éppen nem az Oroszország valóságos czélja, hogy ő ezen tartományok lakosait valósággal oltalmazza, hanem egyedül az, hogy a’ F. Por-