Magyar Kurir, 1830. január-június (44. évfolyam, 1-52. szám)

1830-02-23 / 16. szám

feltételekre ajánlják; ezek,erőssen sze­retvén a’ Ministerséget , ajánlották is magokat — ’s a’ t. ’s a’ t. És ez az, a’ mi­re tzéloz a’ Moniteur Febr. 9 dikén midőn így ír: „Az itt alább következő írás azzal a’ kéréssel küldettetett hoz­zánk, hogy azt tennénk közönségessé. Mi azt hittük, hogy annak a’ Moni­te űrbe való béiktatását nem lehet meg­tagadnunk : „Néhány napok ólta, négy vagy öt Journalok bizonyos Intrigueről be­szélnek, mellyet a’ másik Kabinetnak kétt névszerént megnevezett tagjai szőnek, hogy újra a’ Kormányhoz juthassanak. Feltételekről beszélnek, mellyek azoknak eleikbe tétettek, és ajánlato­k­­ról, mellyeket viszont ők tesznek. Ez a’ felfedezés, mint nevezik, azoknak az íróknak, a’ kiktől került, pennája alatt képtelen rágalmazásoknak és fenye­getéseknek könnyű Textusává válik. A­­zon fér­fiak, a’ kiket e’ méltatlan rágal­mazás illet, eleinte sokkal tsekélyebb­­nek ítélték ez új mesét, mint sem an­nak megtzáfolásáról gondolkoztak vol­na, de minekutánna az naponként újra meg líjra előhozattalik , szükségesnek lát­ták utoljára a’ Válaszolást.­­• Ebben az egész előadásban egyetlen egy igaz szó sincsen. Az elébbeni Ministeriumnak meg­nevezett két tagjai nem elegyítik mago­kat semmi Intriguebe, nem tartoz­nak semmi Goteriebe *); nem pró­báltak sem szóval sem írásban tanácsot adni; nem ajánlottak semmit, nem fo­gadtak el semmit, és nem kötelezték ma­gukat semmire. Senki ő velek alkudozás­ba nem lépett egy Evantuakis Mi­nisteriumnak (arra az esetre, ha a’ mos­*) C o t o r i e 1) elzárkózott Társaság 2) Fe- fekezet, melly az illyen bé zárkozott tár­saságban , [egy másik fél ellen tanakodik. tani tsak ugyan meg nem állhatna) for­málása végett; nem adtak hatalmat vagy engedelmet senkinek, hogy őket egy il­lyen Prosectumba bele keverhesse; ők idegenek mindenekben, a’ mik történ­nek, és mint hív jobbágyok ’s hazájok­­nak igaz barátjai várják a’ pillantást, mellyben kötelességeket, mint a’ törvény­hozó Kamaráknak tagjai bé fogják töl­teni. A’f­e­l­f­e­d­e­z­é­s annálfogva köl­temény; és ha fortélyoskodás vagy Intrigue lappang a’ dologban , az nem egyébütt van, mint azon titkos rugók­ban, mellyek egy üres képzeletnek ked­véért egy időben annyi kü­lömböző ne­mű Orgánumokat (t. i. Journalokat) moz­gásba hoznak.C£ A’ Párisi Jornalok, mindenik a’ ma­ga módja szerént, megteszik az ítéle­tet e’ nyilatkoztató hirdetésre. A’ Cour­­rier név szerént kiteszi, hogy az,R­oy és Martignac Uraktól való. A’ le Temps kemény szemrehányásokkal tá­madja meg ezen írásnak bátortalan és ingó menetelét, mellyben nem merik nyilván és egyenesen megmondani, hogy ők a’ mostani Ministeriumnak nem ba­ráti. Imhol ismét az ingás , hijjánossá­­ga a’ nyíltságnak, mint abban az idő­ben, mikor Ministerek voltak. — A’ G­a­­zette innét azt következteti, hogy a’ Ministeriumnak nem lehet lenni a’ kö­­zépútról valónak, a’ két Félnek (Libe­ralis és Royalista) egyesítése által, mi­vel a’ Liberalis Újságlevelek azokat, kik kétfelé hajlanak, ’s ingának, megvetik. Cherb­ourg­ban a’ S­u f f r e n Lí­­neahajó 90 ágyús, és két Fregátok atra készülnek, hogy mihelyt a’ tavasz nyí­lik, a’ középtengerre elmehessenek. — A’ Spanyol Követ Párisban Febr. 5-kén Kurirt küldött haza Madridba annak meg­­tudakozására, hogy minekutánna Fran­­tzia Ország Expeditiót készít Algír el­len, váljon az Expeditio­ szükségnek' . *

Next