Magyar Kurir, 1830. január-június (44. évfolyam, 1-52. szám)
1830-02-26 / 17. szám
nak külső Politikájával. Hogy meglett a’ békesség Orosz és Török Országok között, azon örvend; de nem mondhatja, hogy hasonlóan örvendene annak megkészülésének módján és feltételein. A’ Szultánról és a’ Török Igazgatószékről, ezen alkalmatossággal, igen megvető kifejezésekkel szólott a’ Lord. Göröy Országra nézve, nagyon megvolt elégedve a’ Kir. Beszédnek azon tzikkelyével, mellyben ezen Ország sorsának rövid idő alatt lejendő vég eldöntése jelentetik. Fortugalliát a’ mi nézi, ő nem kétli , hogy Anglia nem sokára elesméri Dom Miguelt Királynak; de abban az esetben reményű, hogy a’ Britanniai Kabinet nem fog elfelejtkezni Amnessiat eszközölni ki a’ Portugalliai Regenstöl azon szerentsétleneknek részére, a’ kik Portugalliában a’ Polgári háborúságoknak következésében , Constitutiójokhoz és törvényes fejedelmekhez való ragaszkodásokért kiűzettetvén, számkivetve szegénységben nyomorognak. — Hertzeg Richmond sürgette a’ Változtatást, bmellynek oltalmazására elég oka előtte az, hogy legalább a’ szegény földmívelők és Manufacturisták hadd lássák, hogy van még a’ Felső házban egy két Tag, a’ kik szivekre veszik az ő ínségeket. — Gróf Carnarvon hasonlóan ítélt. Az ő tetszését az egész Királyi beszédben tsak egyetlenegy hely nyerte meg, az t. i. a’ hol a’ törvényszolgáltatásnak Reviáoja megígértetik. A’ Ministeriumnak külső politikájáról felette kedvezés nélkül ítélt, lávákképpen Portugalliára nézve. A’Ministerek szoros Neutralitast színleltek a’ Dom Migueisták és a’ Constitutionalisták között, de azonban , a hol tsak lehetett, az elsőbbek mellett dolgoztak. Például a Terceirai ágyúszót hoztafel, és a Portugalliai Constitutionalistáknak ama Szigettől való erőszakos elkergettetését a’ Nemzetek jussa ellen való gyalázatos tettnek nevezte. Abban az esetben, ha Anglia az Usurpatort el akarja törvényes fejedelemnek esmérni, reményű, hogy előbb a’ szükséges írások és Documentumok — és nem olly hijjánóan , mint a’ közelebbi esztendőben —belefognak a’ Háznak mutattatni. •-Hertzeg We 1 1ington felelt a’ Lordnak, és a’ Kabinet Viseletének mentségére, ugyan azon okokat, mellyeket a’ tavalyi Parlamentiben felhozott , ismét elmondotta.— „A’ jelenvaló szükséget a’ mi illeti, — így szókott tovább a’Hertzeg — annak okát a’ Királyi beszéd nem egyedül a’roszsz idő járásban helyhezteli, az mint az érdemes Gróf (Carnarvon) mondja, hanem nyilván emlékezet vagyon benne több más, a’ törvényhozó hatalomnak körében és Controlleja alá nem eső okoknak munkájáról is. És kitagadhatja , hogy azt is méltó fontolóra venni. Váljon a' Fabrikások között lévő szükségnek nem nagy oka e’ az Erömíveknek és a’ Gőznek felvétele a’ Fábrikákban? A’ külföldiek is megszorgalmatosodtak; ma már minden fabrikál, és a’ világnak minden részeiben új meg új Manufaktúrák támadnak. ’S tehet e’ arról a’ Parlament, ha az Idegen Országok piatzain a’ Britanniai művekkel vetélkedőpályát kezdenek a’ külföldiek ? A’ Fabrikások kénteleníttettek ennél fogva a’ munkásoknak minél kissebb napi bért adni , hogy a’ vetélkedést a’ külföldiekkel kiállhassák. Bár miilyen nagy és szélesen elterjedett légyen azonban a’ szükség az Országban, még sem lesz az ollyan közönséges és példátlan, mint az érdemes Lord festi. Mert egyszersmind nagy és világos jelenségeket látunk az Országban, mellyek a’ gazdagságról és jól léteiről tesznek tanúbizonyságot. Nevezetesen midőn a’ kivitel évről évre szaporodik, és midőn a’ közelebbi esztendőben ki