Magyar Kurir, 1830. január-június (44. évfolyam, 1-52. szám)
1830-03-26 / 25. szám
lelni/* A’ Gazelle így szólt: „Azt beszéllik, hogy a’ Felírásnak egyik piáimmal Étienne Up (a’ Consti tutionnel Kiadója) készíti a’ másikat Herary Ur (a’ Courriernak egyik írója) és a’ Biztosság a’ kettő között fog választást tenni.— A’ Journal du Commerce szerént, a’ Biztosságnak eleiben Felírás-planum adattatott, és a’ harmadik, melly Sebastiani Úrtól való, legjobban megtetszett. Páris, Márt. 14-dikén. A’ Felírásnak készítésére ki nevezett Biztosság (a’ Követek Háza részéröl), az eddig való szokás ellen, titokban dolgozik. Annak gyanítható foglalatjáról egyik sem szóll a’ Párisi Journalok közzű. Egyedül a’ Gazede mond ennyit: „Úgy látszik, hogy a’ Felírás ellenséges indulatú lészen a’ Ministerek eránt, következésképpen a’ Király jussát (Ministereinek nevezésében) megtámadja, és ezen megtámadást szép szavakba és mondásokba igyekezik fel öltöztetni/* A’ napokban egy könyvetske jelent meg ez czím alatt: „Emé kiras a’ Király Tanátsához** (Memoire au Conseil du Roi) Madrolle Úrtól, Polignac Hertzegnek ajánlva. A’ következésekből ítelve, a’ könyvetskének nagy Sensaliot kellett Parisban okozni. A’Moniteur Mart. 14-ken ezt a’ nyilatkoztatást adja: „Egy írás, melly a’ közelebbi napokban „Emlék írás a’ Királyhoz** tzím alatt nyomtatásban megjelent, a’ Journaloknak eleven és igazságos kritikákra adott alkalmatosságot. Mi tudjuk bizonyos kútfőből, hogy Polignac hertzeg, a’ kinek a’ Szerző munkáját ajánlotta, egy átaljában semmit sem tudott róla, ’s következésképpen nem esett engedelmével , hogy neve a’ könyvnek eleibe függesztetett. Azon állítások, mellyel ezen írásban a’ fennálló törvényeknek ellenére hitéletnek , elégségesen megbizonyították mindazok előtt, a’ kik Polignac Hertzeget esmérik , hogy nevének tekintete ez alkalmatossággal hamisan használtatott/* — A’ könyvetske végén , sok esméretes nevű Férfiaknak : Frenilly, Gróf Vaublanc, Genoude, ’s a’ t. Uraknak nevében, a’ foglalatnak jóváhagyása és dítsérete volt oda nyomtatva. De a’ Mart. 13-diki és 14-diki Journalokban, ezek az Urak is mind kimosdanak belőle. A’ Drapeau blanc Mart. 13 káról, ezt írja: „Hogy a’ mi tegnapi levelünkben az Emlékírás a’ Királyhoz , ditsérettel említtetek, az a’ Redaktorok közzül tsak egynek a’ hibája , de a’ ki mától fogva többé a’ Drapeau blancnak nem részese. Lambert:Fő Kiadója a’ Journálnak.** — (A’ könyvetske azt tanítja , hogy a’ Király a’ mostani környűláírások között nem tehet jobbat, mintha Dictatori határtalan hatalmat veszen fel.) Midőn a’ Fő Rendek Házában a’ (már közöltetett) Felírás Vítattatnék, egyedül Chateaubriand Úr volt az, a’ ki a’ Felírásra tetszését nem adta, és egy hoszszú beszédben kinyilatkoztatta, hogy szavát sem ellene sem reá (a’Felírásra) nem adhatván , a’ voksolás alól magát kivonja. Beszédje közben, a’ többek között így szóllott az érdemes Vicomte egész tűzzel: „Tegyenek bár akármi Usilrpatiot En elembe fel, es tsak azt engedjék meg, hogy Én írhassak: nem kell esztendő reá, Én viszsza vezérlem Királyomat, vagy feltalálom vesztőhelyemet! ** — Ez azt teszi más szókkal (így szólt a’Gazette magyarázólag) „Fogadni merek, fejemet tévén fel a’ Monarchiára, hogy én Thronost minekutánna megbuktattam , ismét felemelem*** — Egy privátlevél Parisból ezt mondja, az említett szavakra tzélozván : „Chateaubriand Úr igen nevetségessé tette magát az íróeszköz ). *