Magyar Kurir, 1830. január-június (44. évfolyam, 1-52. szám)

1830-03-26 / 25. szám

lelni/* A’ Gazelle így szólt: „Azt beszéllik, hogy a’ Felírásnak egyik piá­immal Éti­enne Up (a’ C­on­sti tu­ti­onnel Kiadója) készíti a’ másikat He­ra­­ry Ur (a’ Courriernak egyik írója) és a’ Biztosság a’ kettő között fog választást tenni.­­— A’ Journal du Commerce szerént, a’ Biztosságnak eleibe­n Felírás-planum adattatott, és a’ harmadik, melly Sebastiani Úrtól való, legjobban megtetszett. Páris, Márt. 14-dikén. A’ Fel­írásnak készítésére ki nevezett Biz­tosság (a’ Követek Háza részéröl), az eddig való szokás ellen, titokban dol­gozik. Annak gyanítható foglalatjáról egyik sem szóll a’ Párisi Journalok köz­­zű. Egyedül a’ Ga­z­ed­­­e mond ennyit: „Úgy látszik, hogy a’ Felírás ellensé­ges indulatú lészen a’ Ministerek eránt, következésképpen a’ Király jussát (Mi­nistereinek nevezésében) megtámadja, és ezen megtámadást szép szavakba és mondásokba igyekezik fel öltöztetni/* A’ napokban egy könyvetske jelent meg ez czím alatt: „Em­­­é ki­r­as a’ Ki­rály T­anátsáho­z** (Memoire au Con­seil du Roi) Mad­rolle Úrtól, Polig­­nac Hertzegnek ajánlva. A’ következé­sekből ítelv­e, a’ könyvetskének nagy Sensaliot kellett Parisban okozni. A’Mo­niteur Mart. 14-ken ezt a’ nyilatkozta­­tást adja: „Egy írás, melly a’ közeleb­bi napokban „Emlék írás a’ Királyhoz** tzím alatt nyomtatásban megjelent, a’ Journaloknak eleven és igazságos kri­tikákra adott alkalmatosságot. Mi tudjuk bizonyos kútfőből, hogy P­o­l­i­g­n­a­c h­er­­tzeg,­ a’ kinek a’ Szerző munkáját aján­lotta, egy átaljában semmit sem tudott róla, ’s következésképpen nem esett en­­gedelmével , hogy neve a’ könyvnek elei­be fü­ggesztetett. Azon állítások, mel­lyel­ ezen írásban a’ fennálló törvények­nek ellenére hitéletnek , elégségesen m­egbizonyították mindazok előtt, a’ kik P­o­l­i­g­n­a­c Hertzeget esmérik , hogy nevének tekintete ez alkalmatossággal hamisan használtatott/* — A’ könyvets­ke végén , sok esméretes nevű Férfiak­nak : Frenilly, Gróf Vaublanc, Genoude, ’s a’ t. Uraknak nevében, a’ foglalatnak jóváhagyása és dítsérete volt oda nyomtatva. De a’ Mart. 13-diki és 14-diki Journalokban, ezek az Urak is mind kimosdanak belőle. A’ Dra­­peau blanc Mart. 13 káról, ezt írja: „Hogy a’ mi tegnapi levelünkben az Em­lékírás a’ Királyhoz , ditsérettel említtetek­, az a’ Redaktorok közzül tsak egynek a’ hibája , de a’ ki mától fogva többé a’ Drape­au blancnak nem­ részese. Lambert:Fő Kiadója a’ Jour­­nálnak.** — (A’ könyvetske azt tanítja , hogy a’ Király a’ mostani környűláírá­­sok között nem tehet jobbat, mintha Dictatori határtalan hatalmat veszen fel.) Midőn a’ Fő Rendek Házában a’ (már közöltetett) Felírás Vítattatnék, egyedül Chateaubriand Úr volt az, a’ ki a’ Felírásra tetszését nem adta, és egy hoszszú beszédben kinyilatkoztatta, hogy szavát sem ellene sem reá (a’Fel­írásra) nem adhatván , a’ voksolás alól magát kivonja. Beszédje közben, a’ töb­bek között így szóllott az érdemes Vi­comte egész tűzzel: „Tegyenek bár akármi Usilrpatiot En elembe fel, es tsak azt engedjék meg, hogy Én írhas­sak: nem kell esztendő reá, Én visz­­sza vezérlem Királyomat, vagy feltalá­lom vesztőhelyemet! ** — Ez azt teszi más szókkal (így szólt a’Gazette ma­­gyarázólag) „Fogadni merek, fejemet tévén fel a’ Monarchiára, hogy én Thronost minekutánna megbuktattam , ismét felemelem*** — Egy privátlevél Pa­risból ezt mondja, az említett szavakra tzélozván : „Chateaubriand Úr igen ne­vetségessé tette magát az­­ íróeszköz ). *

Next