Magyar Kurir, 1830. július-december (44. évfolyam, 1-53. szám)
1830-07-02 / 1. szám
nisterre bízattatik. Költ a’ St. Cloudi Kastélyban Jun. 18 kán 1830 Uralkodásunknak hatodik esztendejében. Károly.D. A’ Correspondant (Ployalista Újságlevél, de nem a’ közönséges Ultrák közzül) a’ közeledő Választásról elmélkedvén, igy ír a’ többek között: ,,Az 1850-diki Választás, komolyságával és fontosságával minden régibbeket feljül múl. Egy rémítő kérdés fog most a’ Korona és a’ Választóférfiak között eldöntetni, és elkell válni kié a’ hatalmasabb akarat. —Egy van, a’ mi tagadhatatlan, a’ közelébbi Követek házának volt az a’ szomorú rolléja, azt megmondani, t. i. hogy a’ Nemzet Képviselői és a’ Király Igazgatószéke között az együtt munkálkodás nintsen meg. Felbomolván az egyetértés, a’ Kamarának (Követek Házának) elkellett tűnni. Most egy új jó, viszszaállítja e’ ez a’ Harmoniát, vagy még nagyobbá teszi a’ Diskordiát?.. Ha hiszünk a’ Liberalismusnak, sígy az új Kamara hasonló ellenséges gondolkozással fog jöni, és ugyan azon a’ nyelven fog szóllani: „Az adónak megtagadása hatalmunkban van, válaszszatok a’ Budgetnak megtagadtatása és a’ Ministeriumnak elbotsátása között !e( Mit felelhet a’ Thronus egy illyen kihívásra? Nem lenne e’ a’Királynak mást mit tenni, mint Ministereit, bár kik légyenek is azok, elbotsátani? Lehetetlen, valóban lehetetlen. A’ Liberalismus azt a’ nagy hibát követte el, hogy a’ Ministereknek , kiket megakart buktatni, megtartását mulhatatlanúl szükségessé tette. Ma már nem bukhatnak meg, maradniok kell, nem azért mivel ők ezek ’s amazok, hanem azért mivel a’ Király ha engedne a’ Kamara erőszakoskodását Danetionalná. Mi lenne belőle, ha a’Kamara a’ Budget megtagadásával fenyegetődzvén, tetszése szerent választathatná a’ Ministereket ? ... Mi nem akarjuk tagadni , hogy a’ Kamaráé az Adónak votizálása, és így jussa van a’ Budgetot megadni vagy nem adni. De ha ezen jussával, más nem kevésbé szent jussoknak megbántására él, ha ezt mondja: Én megtagadom a’Budgetot, ha ez vagy amaz Ministereket el nem külditek! — úgy megsérti a’ Chartát, melly a’ Minister-nevezésnek hatalmát a’ Királynak adja. Két egyforma szentségű jussokat kell tehát itt tekinteni, egy felöl a’ Kamaráét, a’ Bugdetnak megadására vagy megtagadására, más felöl a’ Királyét, Ministeriumának választására. Ha a’ Kamara, jussait a’Királyi Praerogativáknak felforgatására használja, túl mégyen Attributumainak határán, és a’Koronának just ád vele reá, hogy ő is menjen túl Attribútumainak határán. A’Koronának akkor kötelessége lenne rendkívül való eszközökhöz folyamodni,hogy mindent az elébbi törvényes vagy Constitutionalis rendbe, mellyböl kiléptek viszsza vngyen. Reményijük azonban a* Thronusnak és Frantzia Országnak bátorságáért, hogy illyen Öszveütközés (a’ közelebbihez hasonló Kamarának választása által) nem fog elkövetkezni.a A’ Választó-Collegiumoknak 353 Elölülői között, (kiket úgy kell tekinteni mint egyszersmind Ministerialis Candidatusokat a’ Követségre) tsak egy vagyon azok közzül a’ 221 Követek közzül kik az utolsó Parlament Ülésben a’ (Martiusi) Felírás mellett voksoltak, t. i. Favard de Langlade Úr a’ ki Puy de Dôme Megyében, az Issoirei Kerületi Collegiumnak Elölülőjévé vagyon kinevezve. Guillem és Blanchaje Urak (Ex Követek, kik a’ Felírás mellett voksoltak) midőn a’ f. H. G dikán Angersbe mennének, az odavalók nagy készületeket tettek fogadásokra , de a’