Magyar Kurir, 1830. július-december (44. évfolyam, 1-53. szám)

1830-11-19 / 41. szám

gonyos Regben. 3.­ooc­h­i Jó’sef, és Ska­­falvai B­a­ri­t­z György az Inzsiner Se­regnél ; Meng­elv­e­i­n György és Z­e­i­s­­berg Károly., a’ Fö Szállási ,Stábnál­; és Brio­sch­i Filep, Mayer Gy. Reg.­ből Bergamói helybéli Major lett. Orosz Ország, Moskau Oct. 50-kán. A’ G­h­o­t­e*­r­a nyavalya nem akar dühösségében alábbhagyni, a’ mint azt a* következő Bulletinekből láthatni.: Oct. 25-kán a’ fekvő betegek szá­ma volt Kikhez 24-ikben jöttek új be­­tegek Ugyan azon nap megholtak meggyógyulva kimentek Oct. 25-iken megbetegedtek megholtak meggyógyultak Oct. 26 kán. új betegek jöttek megholtak meggyógyultak Oct. 27 kén­ az új betegek száma a’ megholtaké Oct. 28-kán. az új betegek száma a’ megholtaké ,a’ meggyógyultaké Oct. 29-kén a’ betegek száma ösz­­veséggel 1259 (az Ispotályokban feküsz­­nek 859-en privát házaknál 420) Kik közzül 200-nak legyógyúlásához remény­ség vagyon. A’ dögnyavalya legelső ki­ütésétől fogva Oct. 29 kéig a’ megbete­­gedteknek száma megyen 5029-re, kik közzül 1485 már meghalt, 1259 bete­gen fekszik, 287 meggyógyult. — A’ Tsászár parantsolatjából minden közka­tonáknak és altiszteknek M o s k a­u ban , a­z Epidémia ideje alatt naponként fél portzió pálinka jár. A’ Cholera­ban fekete , megholt, vagy kigyógyúlt szemé­lyeknek­­számára­ kiadandó ‘Bulletinek Estoféta által a’­­Császárhoz minden tsup meglükhetnek. A’ Do­ni K­oz­á­k­ok földjén 1534- en haltak meg G­hol­era ban , de most már a’ nyavalya ottan szinte egészen el­ fújtatott. — Tiflisben Aug. 8-kától fogva Sept. 20 káig 2222 estek Cholerá­­ba, kik­­közzül 1575-en meghaltak. Az Odessai Újság Nov. 1 napjá­ról írja: „Chersonban a’ Gholera, fáj­dalom ! keményen dü­hösködik. A’ halan­dóság nagy, naponként 50 ember vész el benne. F r a­ B t­z i a Ország. A’ Nov. 5-diki Ülés igen nevezetes vala. Minekutánna t. i. a’Ház darab ideig az újonnan választottak papírosainak vis­­gálásával foglalatoskodnék, Mauguin Ur fel állott és monda : ,, A’ mai Újság­­levelekben egy Akta-darab vagyon (érti az Anglus Királyi megnyitó beszédet), mellynek az Uralt’ és egész Frantzia Or­szág figyelmét fel kell ébreszteni..... (Ezen szavak hirtelen nagy figyelmetes­­séget gerjesztenek a’ helyeikről felállót­ és egymással beszélgető követek között, kilő helyére ül; mély tsendesség a’Szá­lában)... Mauguin Ur elölkezdi mon­dott szavait. Az Elölülő: Ez a’ tárgy nintsen napisor alatt, nem engedhetem meg a’ szállást. Ma­u­gu­in Ur: Hiszen éppen azért akarok szóllani, hogy sor alá jöjjön. (Lárma.) Elölülő: Nem szabad az Urnak szóllani. Mauguin Ur: Kérem, hogy ne volna szabad szól­­lanom? Én kikértem a’ felállhatást (a’ szóllószékbe) , és megengedtetett. Elöl­ülő: A’ Parlamenti rend-törvény (Re­glement) nem engedi meg , hogy az Urat szóllani engedjem. Mauguin Ur: Én ezennel jelentem , hogy azon bizonyos napon, mellyel meg fogok határozni, 1 883. 200 92 18­4 237 105 39 244 118 50 175 105 169 86 56

Next