Magyar Kurir, 1830. július-december (44. évfolyam, 1-53. szám)
1830-12-03 / 45. szám
annak az Országnak, mellyen az ő famíliája uralkodott, elmegyek hozzá, hogy meghalljam, mi közleni valója legyen. Másnap elmentem hozzá. Sokat beszélt Antverpiai viseletének mentségéül. Én eleibe terjesztenem a’ méltó gyanút ellene,hogy t. i. alakomban Atyjával egyetértett, és Antverpiának romlását tudta , és még is meg nem gátolta) és midőn kérdezné; lehet e’ ahoz néki kinézése, hogy Belgiumban uralkodjék? én azt mondom, hogy ezt a’ kinézést vélekedésem szerént mind ő mind famíliájának minden tagjai elvesztették. Mi elváltunk , minekutánna a’ Szerszeg Antverpiai viseletének aprós környülállásaiba is még egyszer hoszszan bele botsátkozék. Ez az egy Conferentzia az, mellyet én Londonban az Oraniai Hertzeggel tartottam. — Uj lépéseket nem tettem, és audientziákat nem kerestem. Mindazáltal ugyan azon hazámfija, ki az Orániai Hertzeggel öszve hozott, mondotta, hogy Hg Wellington is szeretne velem beszélni. Vettem is tőle egy igen hízelkedő kifejezésekkel írott levelet, mellyben más napra magához meghívott. Hg Wellington egyenesebben kimondta mint Gróf Aberdeen, hogy Anglia nem avatkozik dolgainkba. „Frantzia Ország lészen, mondék én, reménységünknek utolsó vasmatskája, ha a’ Külső Hatalmasságok dolgainkba avatkoznak.“ — „ A’ nem vas matska lenne, felele a’Hertzeg, hanem zászlósjel a’ közönséges ir háborúra. Mert azt képzelheti az Úr, hogy Belgiumnak Frantzia Országgal való egyesülését sem Anglia sem más Hatalmasságok meg nem engedik.“ — Megbizonyosodván én ekképpen a’ Hatalmasságoknak dolgainkba nem avatkoszásáról, viszsza tértem. E’ beszéd után a’ gyűlés de Weyer Urnak köszönetét voksolt. Brüszszel Nov. 20-kán. A’ Nemzeti Congressus Belgiumnak (a’ Luxemburgi Hertzegséget is hozzá értvén) függetlenségét a’ Nov. 17 iki Ülésben declaralta a’ következő szavakkal: „Belgium egy független Statust formál, feltartván azonban Luxemburg tartományjának a’ Német Szövetséghez való hogyan állását.“— Estve 17 ikben nyomtatott tzédulák voltak Brüsszelben kiraggatva, mellyek a’népet a’ Congressus ellen való feltámadásra ösztönözték. A’ (Brüszszelből járó) Currier des Paysbas Nov. 18-káról így szólt : Tegnapelőtt éjjel és tegnap fenyegető tzédulák ragattattak ki Brüszszelnek falaira, mellyeka’ néppel azt akarják elhitetni, hogy a’Congressus ötét elámítja, megtsalja és a’ Nassaui Házat viszsza akarja hozni. Más részről a’ Löweni Újság azt emlegeti, hogy a’ Revolutio diadáimat az nép vívta fál , a’ nélkül, hogy belőle hasznot venne. Szeretnénk tudni, kitsoda a’ Nép, mellyet egyik tüzelő tzédulákkal zendülésre ingerelget, a’ másik, hazug észrevételeivel akar neki keseríteni. * A’ Nemzeti Congressusnak Nov. 19- diki Ülésében Barbanson Ur jelentést teve, hogy a’S e c t i o k ban a’Többség Monarchiái Igazgatást akar, a’ Köz Társaságot ellenben kevesen sürgetik; ez okból a’ Középponti (vagy Fő-) Sectio javallja, hogy az Igazgatás formája Belgiumban Monarchiás légyen. Rodenbach Urnak azon javallatja felöl, hogy a’ Nassau-Oraniai Ház Belgiumból örökre kirekesztessék, jelenté Ra ihem Ur, hogy a’Többség! a’ javallatnak mellette vagyon, mellynél fogva a’ Középponti Sectio, annak elfogadását a’ Congressusnak ajánlja. Aniverpiában a’ tűz Nov. 19 kén még nem volt egészen kioltva. Egy kazal tzukorban, xnell v egy templomban . *