Magyar Kurir, 1831. július-december (45. évfolyam, 1-53. szám)
1831-09-27 / 26. szám
gyoro szelídséggel nyájassággal és emberséggel uralkodhatnék, ezen dologban etét az Európai hatalmasságoknak segíteni kellett volna. Én hiteles és szemmel látott tanúk bizonyítása után mondom , hogy a’ Portugallia Fejedelmének kárhoztatást érdemlő tselekedetei sem ollyanok, a’ miilyeneknek azokat a’ közös hamis hír festi, az ö uralkodása nem olly kegyetlen és vérengető, a’ mint némellyel beszélni szeretik. Mert hivatalos bizonyságok szerent az ö három esztendei uralkodása alatt, míg t. i. az igazgató szék a’ legterhesebb környűlállások között volt , Portugalliában tsak 23 szemeivel végeztettek ki halállal.“ — Ekkor még sokat beszélt Aberdeen a’ Frantziaknak Portugalliában mostanában volt tengeri táborozásokról, az annak véget vető egyezés feltételeiről, mellyel közül szóról szóra elmondta azt is,melly Frantzia Országnak Portugalliával, lejende nagy Britanniára nézve igen káros keresltfedéséről szóll, és a’ melyről, a’ mint Gróf Grey mondotta a’ Ministerium semmit sem tudott; utoljára Frantzia Országnak azon szándékáról, melly szerént az, Don Pedrónak a’ jelenvaló Portugalliai Uralkodószék ellen indítandó ellenségeskedéseiben , segítséget készít. Ezen utolsóra nézve azt állítja, hogy a’ Frantzia Igazgatószéknek a’Don Pedró és Leánya ügye pártolásában tsak az a’ tzélja, hogy Portugáliát ollyan állapotba helyheztesse, melly szeretn az, Angliának abban eddig volt minden befolyása ketté vágattatván, egészen Frantzia Országtól függjön. A’dolgok illyen állásában tehát, Anglia Politikája azt kívánja, hogy azt.i. Anglia Frantzia Országnak minden külső mozgásait jól szemmel tartsa, és hatalmának más országokra való kiterjesztését mindenképpen akadályoztassa. És ha a’Gróf (Grey) más princípiumok szerént tselekeszik , a’ reá bízott hivatalt igen roszszúl viszi. Hertzeg Wellington ugyan ezen tárgyról tartott hoszszas beszédjében, a’ többek közt, a’ következő vélekedésénél fogva: „hogy t. i. a’ Portugalliai Király szomorú sorsának oka az, mert Európának több Státusaival semmi egybeköttetésben nintsen azt nyilatkoztatja.i, hogy különösen a’ mostani Ministeriumnak (a’ mint maga megvalja , Ministerkorában ő is eleget fáradozott abban, — de híjában) azon eszközök kikeresése volna legelső kötelessége, mellyel által Portugálba az Európai Státusok Szövetségébe bemehetne, mert tsak egyedül ezen mód által vétethetik annak eleje, hogy ez az ország (Portugálba) Franczia Országnak Tartományává ne legyen. Hogy Portugália Frantzia Országgal mind ez ideig a’ legszorosabb kereskedésbeli és politikai Szövetségben nints, egyedül a’ Don Miguel és a’ Portugalliai nép kemény magatartásának köszönhetjük. Hertzeg Talleyrand tselédjeit nem kis rémütésbe hozta néhány nappal ez előtt egy frantzia Katona-Tiszt, a’ ki tudni illik, két korbáttsal járkálván a’ Követ palotája előtt fel ’s alá, nagyy hangon beszélgette a’ mellé sereglett sokaságnak, hogy ő Hertzeg T alleyrandot ezen korbátsokkal halálra (jusque’ a la mort) veri. A’Tiszt, Ő Excellentziájának kérésére megfogattatván és törvényesen kérdőre vonattatván ezt vallotta, hogy az ő neve, Bucher Linton, frantzia szolgálatban Cbester volt, de egy öszveesküvéssel való vádra rangjától megfoszlatván fogságba vettetett. Innen lett kiszabadulása után Belgiumba ment, ’s midőn szolgálatra ott sem vevődött fel, úgy jött Angliába, a’ hol, midőn Hertzeg Talleyrandot , először egy hozzá nyújtott levélben, azon