Magyar Kurir, 1831. július-december (45. évfolyam, 1-53. szám)

1831-09-27 / 26. szám

gyoro szelídséggel nyájassággal és em­­berséggel uralkodhatnék, ezen dologban etét az Európai hatalmasságoknak segí­teni kellett volna. Én hiteles és szem­mel látott tanúk bizonyítása után mon­dom , hogy a’ Portugallia Fejedelmének kárhoztatást érdemlő tselekedetei sem ollyanok, a’ miilyeneknek azokat a’ köz­ös hamis hír festi, az ö uralkodása nem olly kegyetlen és vérengető, a’ mint né­mellyel beszélni szeretik. Mert hivatalos bizonyságok szerent az ö három eszten­dei uralkodása alatt, míg t. i. az igaz­gató szék a’ legterhesebb környűlállások között volt , Portugalliában tsak 23 sze­meivel­ végeztettek ki halállal.“ — Ek­kor még sokat beszélt Aberdeen a’ Frantziaknak Portugalliában mostanában volt tengeri táborozásokról, az annak véget vető egyezés feltételeiről, mellyel­ közül szóról szóra elmondta azt is,melly Frantzia Országnak Portugalliával, le­­jende nagy Britanniára nézve igen ká­ros keresltfedéséről szóll, és a’ melyről, a’ mint Gróf G­r­e­y mondotta a’ Minis­terium semmit sem tudott; utoljára Fran­tzia Országnak azon szándékáról, melly szerént az, Don Ped­rónak a’ jelenva­­ló Portugalliai Uralkodószék ellen indí­tandó ellenségeskedéseiben , segítséget készít. Ezen utolsóra nézve azt állítja, hogy a’ Frantzia Igazgatószéknek a’Don Ped­ró és Leánya ügye pártolásában tsak az a’ tzélja, hogy Portugál­iát ol­­lyan állapotba helyheztesse, melly sze­retn az, Angliának abban eddig volt minden befolyása ketté vágattatván, egé­szen Frantzia Országtól függjön. A’dol­gok illyen állásában tehát, Anglia Poli­tikája azt kívánja, hogy az­­t.i. Anglia­ Frantzia Országnak minden külső moz­gásait jól szemmel tartsa, és hatalmának más országokra való kiterjesztését min­den­képpen akadályoztassa. És ha a’Gróf (Grey) más princípiumok szerént tsele­keszik , a’ reá bízott hivatalt igen rosz­­szúl viszi. Hertzeg Wellington ugy­an ezen tárgyról tartott hoszszas beszédjében, a’ többek közt, a’ következő vélekedésé­nél fogva: „hogy t. i. a’ Portugalliai Ki­rály szomorú sorsának oka az, mert Európának több Státusaival semmi egy­­beköttetésben nintsen azt nyilatkoztat­ja­­.i, hogy­ különösen a’ mostani Mi­­nisteriumnak (a’ mint maga megvalja , Mi­­nisterkorában ő is eleget fáradozott ab­ban, — de híjában) azon eszközök ki­keresése volna legelső kötelessége, mel­lyel­ által Portugálba az Európai Státu­sok Szövetségébe bemehetne, mert tsak egyedül ezen mód által vétethetik an­nak eleje, hogy ez az ország (Portugál­ba) Franczia Országnak Tartományává ne legyen. Hogy Portugália Frantzia Országgal mind ez ideig a’ legszorosabb kereskedésbeli és politikai Szövetségben nints, egyedül a’ Don M­i­g­u­e­l és a’ Portugalliai nép kemény maga­tartásá­nak köszönhetjük. Hertzeg Talleyrand tselédjeit nem kis rémütésbe hozta néhány nap­pal ez előtt egy frantzia Katona-Tiszt, a’ ki tudni illik, két korbáttsal járkál­ván a’ Követ palotája előtt fel ’s alá, nagyy hangon beszélgette a’ mellé sereg­lett sokaságnak, hogy ő Hertzeg T a­l­­leyrandot ezen korbátsokkal halálra (jusque’ a la mort) veri. A’Tiszt, Ő Ex­­cellentziájának kérésére megfogattatván és törvényesen kérdőre vonattatván ezt vallotta, hogy az ő neve, Bucher Lin­­ton, frantzia szolgálatban Cbester volt, de egy öszveesküvéssel való vádra rang­jától megfoszlatván fogságba vettetett. In­nen lett kiszabadulása után Belgiumba ment, ’s midőn szolgálatra ott sem ve­­vődött fel, úgy jött Angliába, a’ hol, midőn Hertzeg T­alle­y­ra­n­d­ot , elő­ször egy hozzá nyújtott levélben, azon

Next