Magyar Kurir, 1831. július-december (45. évfolyam, 1-53. szám)
1831-07-15 / 5. szám
— hatolt a’ Hertzeghez, ki a’ meghívó beszédre a’ következő válaszszal felelt a’ Követségnek: Uraim! Mélyen megindítanak engemet ezek a’ kívánságok, mellyeknek az Urakat a’ Nemzeti gyűlés tolmátsává tette. Egy nemzetnek lételét és szabadságát erős talpkőre megfundálni, egy a’ legszebb tisztességek közzül mellyeket a’ sors az embernek adhat. Engemet arra, hogy az ajánlást elfogadjam és független helyheztetésemröl lemondjak, kiváltképpen az a’ megtiszteltetés indít, mellyel nékem ez a’ választás ad, mellyel nem kerestem. Elfogadom azért az ajánlást, jól megjegyezve, ha hogy a Nemzeti Gyűlés elfogadja részéről azokat a’ feltételeket, mellyek Belgiumnak lételét bizonyos bátorságba helyhetik és megőrzik a’ Hatalmasságoknak barátságát, kik néki hasznosok lehetnek.“ Azután felolvasta Gerliche Ur Leopold Hertzesnek a* Regenshez írott levelét, mellyben írja a Hertzegaage, hogy attól a’ pillantástól fogva, mellyben a’ Nemzeti Gyűlés a’ Conferentziának új javallatit elfogadja vala, részéről minden nehézség el vagyon hárítva és akkor egyszeriben eljö Belgiumba. — Azután Lebe au Ur (a’ KüLö Minister) felállván felolvasta a’ Gyűlés előtt azokat az Akta darabokat, mellyeket Nothomb és Devaux Urak a’ Londoni Conferentziától hoztak. Egyike ezeknek tsak egy puszta levél Lebeau Úrhoz, mellyben a’Conferentzia megírja a’ Belga Ministernek, hogy új tzikkelyeket teszen fel javaslatképpen a’ Belga Nemzetnek, de a’ mellyek azonnal megsemmisülnek, mihelyt a’ Belga Nemzeti Gyűlés azokat egészen vagy részszerént félre vetné. Másika, ez alatt a’ feljűlírás alatt: „A’ Londoni Conferentziának javaslati“ 18 tzikkelyeket foglal magában, mellyekből, ha mind Hollandia mind Belgium részéről tetszést találnak, valóságos Alkukötés válhat. Ezek a’ következők: ITzikk. Hollandiáéi maradnak mindazok a* tartományok, várak és városok, mellyeket a’ hajdani Németalföldi Köztársaság 1790 ben birt. II Tzikk. A* többi része az 1815 ben felállított Németalföldi Királyságnak , Belgiumé. Ili Tzikk. Luxemburgra nézve külön alkudozások nyittassanak Hollandia és Belgium között, és azoknak végződéséig in Statu quo maradjon. IV Tzik: Ha bizonyosan kijőne, hogy Maestricht nem tartozott egészen a’ Németalföldi Köztársasághoz 1790 ben, akkor annak birtoka felett a’ két Fél egyezzen meg. V és VI Tzikk. Ha a’ fent megnevezett régi határ szerént Belgium és Hollandia Enda vékát (a’ másik Félnek határába eső helyeket) bírnának, azokat tseréljék ki egymással. VII Tzikk. A’ Bétsi Tractatusnak a’ szabad hajózást folyóvizeken és tsatornákon illető végzései megtartassanak. Vili Tzikk. A’határnak kijegyzésére minél hamarébb Biztosok küldettessenek ki mind a’ két részről. IX és X Tzikk. Belgium örökös neutralis Status fog lenni; de jussát feltartja, hogy a’ külső megtámadások ellen magát oltalmazza. XI Tzikk. Antverpia Kikötője soha se lehessen hadikikötő, maradjon puszta kereskedői kikötőnek. XII és XIII Tzikk. A’ régibb Országos adósságok maradnak annak a’ Félnek, ki azokat felvette; az újabbak pedig (1815 ólta , mellyeket együtt vettek fel) igazságosan megosztatnak a’ két Fél között; ennek kiszámítására és felvetésére egyszeriben Liquidatorok fognak mind a’ két részről kineveztetni. XIV Tzikk. A’ hadifoglyok költsönösen viszsza adattatnak. XV Tzikk. A’ privát jószágok mind a két Országban kiadattassanak a’ Sequestrum alól. XVI Tzikk. A’ lakosokat, kik at ki 34