Magyar Kurir, 1831. július-december (45. évfolyam, 1-53. szám)

1831-07-15 / 5. szám

— hatolt a’ Hertzeghez, ki a’ m­eghívó be­szédre a’ következő válaszszal felelt a’ Követségnek: Uraim! Mélyen megindí­tanak engemet ezek a’ kívánságok, mel­­lyeknek az Urakat a’ Nemzeti gyűlés tolmátsává tette. Egy nemzetnek lételét és szabadságát erős talpkőre megfundál­­ni, egy a’ legszebb tisztességek közzül mellyeket a’ sors az embernek adhat. Engemet arra, hogy az ajánlást elfogad­jam és független helyheztetésemröl le­mondjak, kiváltképpen az a’ megtisz­teltetés indít, mellyel nékem ez a’ vá­lasztás ad, mellyel nem kerestem. Elfo­gadom azért az ajánlást, jól megjegyez­ve, ha hogy a­ Nemzeti Gyűlés elfogad­ja részéről azokat a’ feltételeket, mel­­lyek Belgiumnak lételét bizonyos bátor­ságba helyhetik és megőrzik a’ Hatal­masságoknak barátságát, kik néki hasz­nosok lehetnek.“ Azután felolvasta G­e­r­­liche Ur Leopold Hertzesnek a* Regens­he­z írott levelét, mellyben ír­ja a Hertzegaage, hogy attól a’ pillan­tástól fogva, mellyben a’ Nemzeti Gyű­lés a’ Conferentziának új javallatit elfo­gadja vala, részéről minden nehézség el vagyon hárítva és akkor egyszeriben eljö Belgiumba. — Azután Lebe au Ur (a’ KüLö Minister) felállván felolvas­ta a’ Gyűlés előtt azokat az Akta dara­bokat, mellyeket Nothomb és De­­vaux Urak a’ Londoni Conferentziától hoztak. Egyike ezeknek tsak egy pusz­ta levél Lebeau Úrhoz, mellyben a’Con­­ferentzia megírja a’ Belga Ministernek, hogy új tzikkelyeket teszen fel javaslat­képpen a’ Belga Nemzetnek, de a’ mel­­lyek azonnal megsemmisülnek, mihelyt a’ Belga Nemzeti Gyűlés azokat egészen vagy részszerént félre vetné. Másika, ez alatt a’ feljű­lírás alatt: „A’ Londo­ni Conferentziának javaslati“ 18 tzikkelyeket foglal magában, mellyek­­ből, ha mind Hollandia mind Belgium részéről tetszést találnak, valóságos Al­kukötés válhat. Ezek a’ következők: ITzikk. Hollandiáéi maradnak mind­azok a* tartományok, várak és városok, mellyeket a’ hajdani Német­alföldi Köz­társaság 1790 ben birt. II Tzikk. A* többi része az 1815 ben felállított Né­metalföldi Királyságnak , Belgiumé. Ili Tzikk. Luxemburgra nézve külön alkudozások nyittassanak Hollandia és Belgium között, és azoknak végződé­séig i­n S­tat­u quo maradjon. IV Tzik: Ha bizonyosan kijőne, hogy Maestricht nem tartozott egészen a’ Németalföldi Köztársasághoz 1790 ben, akkor annak birtoka felett a’ két Fél egyezzen meg. V és VI Tzikk. Ha a’ fent megneve­zett régi határ szerént Belgium és Hol­landia End­a vékát (a’ másik Félnek határába eső helyeket) bírnának, azo­kat tseréljék ki egymással. VII Tzikk. A’ Bétsi Tractatusnak a’ szabad hajózást folyóvizeken és tsatornákon illető végzé­sei megtartassanak. Vili Tzikk. A’ha­tárnak kijegyzésére minél hamarébb Biz­tosok küldettessenek ki mind a’ két rész­ről. IX és X Tzikk. Belgium örökös neutralis Status fog lenni; de jus­sát feltartja, hogy a’ külső megtámadá­sok ellen magát oltalmazza. XI Tzikk. Antverpia Kikötője soha se lehessen ha­­dikikötő, maradjon puszta kereskedői kikötőnek. XII és XIII Tzikk. A’ ré­gibb Országos adósságok maradnak an­nak a’ Félnek, ki azokat felvette; az újabbak pedig (1815 ólta , mellyeket együtt vettek fel) igazságosan megosztat­nak a’ két Fél között; ennek kiszámítá­sára és felvetésére egyszeriben Liquida­­torok fognak mind a’ két részről kine­veztetni. XIV Tzikk. A’ hadifoglyok költsönösen viszsza adattatnak. XV Tzikk. A’ privát jószágok mind a­ két Ország­ban kiadattassanak a’ Sequestrum alól. XVI Tzikk. A’ lakosokat, kik at ki­ 34

Next