Magyar Kurir, 1832. július-december (46. évfolyam, 1-52. szám)
1832-07-03 / 1. szám
-a**— t rütötte. Külömben famíliája között tsendesen van. Frantzia Ország, A’ Nouvelliste Jun. 20-kán , a’Chateaubriand, Fitzjames és Hyde de Neuville Urak elfogattatásának a’ következő okát adja: * Berryer Ur Nantesbe vitetvén ezt mondta : ,,hogy ő (Berryer) az említett három férj fiákkal, egy ollyan Biztosság tagja, melly a’ thrónusból levetett* Uralkodóház haszon javában munkálkodik. Mondott BerrierUr ezen kívül többet is, de a’ mit még nem közölhetünk. És ezen nyilatkoztatások következésében adatott ki a’ fennt nevezett Urak elfogattatásáról szólló parantsolat. Sok újságok azt állítják, hogy a’ Berry Hrgné Frantzia Országból kiszökött Ez a’ vélekedés a’ magokat feladtak nagyszámából származott,—pedig annak helyesebb oka az, hogy a’ lázzadók fejei a’ hadikarban való helyheztetésen megrémültek, — a’ parasztok bátorságokat egészen elvesztették, éstutóljára, hogy az aratás ideje közelget. A’ Moniteur Jun. 21-kén írja : Azon tudósítás szerént, a mellyet a’ hadi Minister, a’ polytechnica Oskola új elintézése felöl a’ Király elébe terjesztett, és a’ mellyet Ő Felsége helybe hagyott, 207 nevendék találtatott ollyannak, ki a’ legközelébb történt Jun. 5—6-diki lázzadásban semmi részt nem vévén, az újonnan organisált polytechnica Oskolába ismét felvevődhetett. És így mindöszre tsak 60-an botsáttattak el, a’ kik az Intézetből való kilépést szoros megtiltó parantsolat ellenére is kimertek menni, nem tsak, hanem arra, és a’ törvényeknek való nem engedésre másokat is nógattak. Sajnálkozással adott a* Király ilyen kemény példát büntetésül az engedetlenség vétkéért, —de kéntelen volt vele, — a’ környűlállásokhoz képpest múlhatatlanul így kellett tselekedni. Az elküldött növendékek közzűl a’ lázzadókkal sokan fogságba tétettek, ez úttal az ítélőszék kezei között vágynak. A’ Jun. 5 és 6 kán történt lázzadás alkalmával elfogatott bűnösök megítélése végett rendelt Hadiitélőszék , úgy látszik, nem nagyon keményen veszi a’ dolgot, — enged a’ kiknek tsak engedhet, és egyedül azokat bünteti a' kiket igen sok tanúk vallanak bűnösöknek. Így ítéltetett halálra Coomba Lajos, ki hajdan a’tengeri Artilleriánál szolgált, ’s a’ ki felöl világosságra jött, hogy Jun. 6-kán a’ seregre lövöldözött ; és Ex-Oberster Tiellemantot a’ betsűlet légió tagját, — ki a’ Júliusi Revolutiókor megtisztelt hősök közzül egy volt, — tíz esztendei rabságra. Chateaubriand látván, némelly Újságokból, hogy az ő fogsági állapotja felöl, a’ közönségnek nagy része igen hibás vélekedésben vagyon, azon a’ Journal des Debats szerkesztetőjéhez Bertin Úrhoz küldött levelében, mellyet a’ Quotidiennebe is kívánt beiktatni, igazit. A’ levél foglalatja ez : Kedves Bertinem! Hogy hozzám, most is éppen azzal a’ barátsággal viseltetik az Úr,a’ mit még szerentsétlen állapotomban is mindenkor tapasztaltam, felöle semmit nem kételkedem. Szeretném meglátogatni az Urat , és mind az Urnak , mind minden Journaloknak sorsomban való részvételeket megköszönni és azt, hogy a’ Sajtó szabadságát hűségesen oltalmazták. De tudja az Ú, hogy fogságban vagyok, hanem olyan fogságban, melly az én házigazdám szívességéből igen igen kedvező. A’ Politziapraefectusnak.