Magyar Kurir, 1833. január-június (47. évfolyam, 1-52. szám)

1833-01-22 / 7. szám

dozatok A’ hűségtelenség bévégezte a’ megvesztegetés szültte rettenetes Com­­piottot, ’s még azon nap kihirdette­t­­ven a’ Decretum, a’ petsét , mellyel halálom utánnig tiszteletben tartatni meg parantsoltam, elrontatott. Minekutan­­na pedig fellábadozván, megértettem a’ ravaszságot, melly szerint hív Spa­nyoljaimnak mélységeket rágalmaz­tak, « sem kívánságom, sem hatal­mam , az ősi kormány rendet eltörle­­ni, annyival kevésbbé , mivel annak meghagyását az Ország egy szívvel, ’s lélekkel kívánja, — mivel továbbá, azon boldogtalan környűlállások alól immár feláldoztattam: tehát önn indí­tásomból, ’s akaratomból ezennel jelen­tem, hogy a’ súlyos betegségem alatt hőtt Decretum. Tőlem erővel kitsikar­­tatott, és az nem egyébb, hanem tsak az Élőmben tartott rémképeknek ,amel­­lyekkel lelkemet megakarták zavarni, szüleménye, — ’s végre, — hogy az semmi erejű, a’ mennyiben a’ Monar­chiának alaptörvényeivel, és kötelezé­sekkel ellenkezik, mellyekkel, mint Ki­rály, és Atya, maradékomnak tartozom. Költ Madridi­­palotámban Dec. 51-di­­kén 1852. Elvégezvén a’ felolvasását a’ jelen nyilatkoztatásnak , és tulajdonképpen Protestatziónak, azt, a’ Királynak is­mét általadtam , avval az ismételt bizo­nyítása (a’ Királynak) mellett, hogy az légyen szabad, és változhatatlan aka­ratja, a’ minek nagyobb erejére, az említett fő rendű személyek jelenlét­iekben tulajdon nevét így: Ferdi­nand, is alá írta. Azután a’ jelenlé­vőket megkérdeztem, jól megértették e’ tartalmát az olvasottnak, ’s minek­­utánna igennel feleltek volna, megpa­­rantsolta a’ Király a’ jelenlévőknek­, távozzanak el, —­da pedig az elolva­sott nyilatkoztatást a’ reám bízott Ti­­taknoki Levéltárba tettem , a’ hol meg­öriiztetni rendeltetik, hogy pedig ere­je, és valósága minden időben megma­radjon, kiadtam e’ jelen Bizonyság le­velemet. Kell mint feilyebb. (Aláírás.) del Pino Ferentz. Ferdinánd. PORTUGAL L . A. (Lisbonai Újság.) Santa Marta­­nak , Agoas Santas fő szálláson Dec. 17-kén kert tudósítása szerént, — ép­pen vizsgálta a’ Király a’ D­o­u­r­o éj­szaki részén fekvő munkálódó seregét, midőn egy 2000 legényből álló ellen­­tsapat Villanovat ostromlani kezdé. A’ megtámadok tzéljok alkalmasint az volt, hogy az Douro balpartján lévő ágyusántzok feldúlások által, eleséshez juthassanak, — de tsak hamar viszsza­­verettettek , és olly zavarodás támada közttök, hogy nem tudván hamarjában merre venni útjokat, két hajó,­ok el fog­laltatott, sokan pedig tsak úszás által menekedhettek meg. (Dec. 22.) Az ellenség vesztesége a’ Dour­óba merülttekkel, 400 em­berre megyen fel, a’ foglyok között idegenek is találtatnak. Azon kevés időt, mellyet a’ Douro bal partján töltöt­tek, a­ St. Antonio de Valle da Pie­da de klastromnak felgyújtására szánták. Az Oportói társaság , borral megtöltött raktár kirablását is próbál­ták. 5­akót ugyan ki is hordtak , de az idő szűke miatt azt is a’ parton kel­le hagyniok. GÖP­ÖG ORSZÁG. (Nauplia Dec. 8 kán) Nyughatatlan­­sággal várják itt a’ Bajor Régenséget, és Otto Királyt. Mihelyt ez megtörté­nik, a’ Frantzia sereg, azonnal elhagy­ja az elfoglalt helyeket,’s Honjába vis­­­­sza tér. Egy Alexandriából ideérkezett orosz hajó találkozott avval a’ nagyha­jóval, melly a’ Vice Királytól, Kormá­nyunknak ajándékozott Obenskot, szál­lítja rendeltetése helyére.

Next