Magyar Kurir, 1833. január-június (47. évfolyam, 1-52. szám)
1833-01-22 / 7. szám
dozatok A’ hűségtelenség bévégezte a’ megvesztegetés szültte rettenetes Compiottot, ’s még azon nap kihirdettetven a’ Decretum, a’ petsét , mellyel halálom utánnig tiszteletben tartatni meg parantsoltam, elrontatott. Minekutanna pedig fellábadozván, megértettem a’ ravaszságot, melly szerint hív Spanyoljaimnak mélységeket rágalmaztak, « sem kívánságom, sem hatalmam , az ősi kormány rendet eltörleni, annyival kevésbbé , mivel annak meghagyását az Ország egy szívvel, ’s lélekkel kívánja, — mivel továbbá, azon boldogtalan környűlállások alól immár feláldoztattam: tehát önn indításomból, ’s akaratomból ezennel jelentem, hogy a’ súlyos betegségem alatt hőtt Decretum. Tőlem erővel kitsikartatott, és az nem egyébb, hanem tsak az Élőmben tartott rémképeknek ,amellyekkel lelkemet megakarták zavarni, szüleménye, — ’s végre, — hogy az semmi erejű, a’ mennyiben a’ Monarchiának alaptörvényeivel, és kötelezésekkel ellenkezik, mellyekkel, mint Király, és Atya, maradékomnak tartozom. Költ Madridipalotámban Dec. 51-dikén 1852. Elvégezvén a’ felolvasását a’ jelen nyilatkoztatásnak , és tulajdonképpen Protestatziónak, azt, a’ Királynak ismét általadtam , avval az ismételt bizonyítása (a’ Királynak) mellett, hogy az légyen szabad, és változhatatlan akaratja, a’ minek nagyobb erejére, az említett fő rendű személyek jelenlétiekben tulajdon nevét így: Ferdinand, is alá írta. Azután a’ jelenlévőket megkérdeztem, jól megértették e’ tartalmát az olvasottnak, ’s minekutánna igennel feleltek volna, megparantsolta a’ Király a’ jelenlévőknek, távozzanak el, —da pedig az elolvasott nyilatkoztatást a’ reám bízott Titaknoki Levéltárba tettem , a’ hol megöriiztetni rendeltetik, hogy pedig ereje, és valósága minden időben megmaradjon, kiadtam e’ jelen Bizonyság levelemet. Kell mint feilyebb. (Aláírás.) del Pino Ferentz. Ferdinánd. PORTUGAL L . A. (Lisbonai Újság.) Santa Martanak , Agoas Santas fő szálláson Dec. 17-kén kert tudósítása szerént, — éppen vizsgálta a’ Király a’ Douro éjszaki részén fekvő munkálódó seregét, midőn egy 2000 legényből álló ellentsapat Villanovat ostromlani kezdé. A’ megtámadok tzéljok alkalmasint az volt, hogy az Douro balpartján lévő ágyusántzok feldúlások által, eleséshez juthassanak, — de tsak hamar viszszaverettettek , és olly zavarodás támada közttök, hogy nem tudván hamarjában merre venni útjokat, két hajó,ok el foglaltatott, sokan pedig tsak úszás által menekedhettek meg. (Dec. 22.) Az ellenség vesztesége a’ Douróba merülttekkel, 400 emberre megyen fel, a’ foglyok között idegenek is találtatnak. Azon kevés időt, mellyet a’ Douro bal partján töltöttek, a St. Antonio de Valle da Pieda de klastromnak felgyújtására szánták. Az Oportói társaság , borral megtöltött raktár kirablását is próbálták. 5akót ugyan ki is hordtak , de az idő szűke miatt azt is a’ parton kelle hagyniok. GÖPÖG ORSZÁG. (Nauplia Dec. 8 kán) Nyughatatlansággal várják itt a’ Bajor Régenséget, és Otto Királyt. Mihelyt ez megtörténik, a’ Frantzia sereg, azonnal elhagyja az elfoglalt helyeket,’s Honjába vissza tér. Egy Alexandriából ideérkezett orosz hajó találkozott avval a’ nagyhajóval, melly a’ Vice Királytól, Kormányunknak ajándékozott Obenskot, szállítja rendeltetése helyére.