Magyar Kurir, 1833. július-december (47. évfolyam, 1-53. szám)

1833-09-27 / 26. szám

207 Dicta­hirára. Az alatt a’ viszszahelyhez­­tetett Santana semmi rendeléseket ném tett a’ lázzadás elnyomására, nem is mer belé egyesedni, hanem mindent abba hagy. Erre Duran Generál fel­­kel, a’ midőn a’ Dictator is fegyverhez fog, és így a’ helyett hogy a’ Revolu­­tiónak nyaka szege lett volna, sokkal dühösebben tsatáznak, mint az elölt. Santana vagy azért, mivel meglátá az elibe vetett tört, vagy pedig más te­kintetből nem lévén kedve a’ Dictator­­ságra, hirtelen eltűnt, és 1500 katoná­val Mexico­ba érkezett, hol örömki­áltások köztt fogadtatott. NÉMET ORSZÁG. Az Allgemeine Zeitung Alig. 50-ről egy tzikkelyt közöl, mellynek szerzője a’ felett való reménységét nyilatkoztat­ja, hogy az Uralkodók Tseh Országban történt öszvejöveteleknek tzélja legyen, — Új népjust behozni. A’ tzikkely végén a’ levelező bővebb felvilágosítást ígér a’ könnyelműen oda vetett kinéze­téről, mellynek valósításától mindenki­nek boldogságát függeszti fel. Minél kön­nyebben vezettethetnek félre a’ könnyen­­hívők, annál szükségesebb , egyesek hagymáz kívánságaiknak, vagy igyeke­zeteiknek utat állani, mellyen ezek ma­gokat szeretnék tekintetni. Legelébb is tehát azt az észrevételt teszszük: Uj népjus után való kívánság, már magá­ban is roszsz kívánság : a’ törvényt az idő, a’ környűlállások, és a’ szükség hozzák , és így önnkéntes változtatásnak tárgya nem lehet. A’ népjus, épen úgy, mint a’ magános törvény, az igazságnak egyszerű parantsolatjában, és a’ feleba­ráti szeretetben gyökeredzik,— alapúl az erköltsi kötelességen, mindenkinek a’ magáét megadni, tartozásainak eleget tenni, a’ maga jussában senkit sem há­borgatni, a’ jót erőszerint telyesíteni, és a’ gyengébbeket, az eressek ellen oltalmazni, ’s minden elnyomástól meg­óvni. A’ népjusnak ennél más talpköve nem lehet, és hiteles forrásból lehet ál­lítani, hogy a’ Tseh Országban öszve­­jött Fejedelmek, a’ helyett, hogy új népjus hozásáról gondolkodtak volna, éppen ellenkezőleg tselekedtek, és fi­gyelmeket oda függesztették, hogy az említett népjós régi alapjainak tisztelet szereztessék , még pedig inkább Európa, mint tulajdon hasznok tekintetéből. Ez az igyekezet talán soha sem volt szük­ségesebb , mint ebben az időben , hol a’ revolutionális iparkodások a’ népjust két­élű kard gyanánt halgatják, és a’ már létre hozott lázzadást paizsal használ­ván, a’ Tractatusoknak szentséget kigú­­nyolják, mihelyt a’ törvényes Kormá­nyok ezeket a’ magok éhalmokra elle­nébe teszik az erőszakoskodásoknak. FRANTZIA ORSZÁG. Donna Máriának Havrébani mulatása, egy történet által, kevésbe múlt, hogy fájdalmas emlékezetet nem hagya maga után. Ugyan is egy veres, fejer,és kék jelzászlót a’ sokaság belső tekintettel, frantzia Nemzeti zászlónak tartott, holott ennek színei megfordí­tott renddel, kék , fejér , és veres, ál­lanak , mivel pedig ama zászló annyira lefüggött, hogy vége a’ hajó fedelét ér­te, tehát az emberek azt gondolták, hogy az által a’ Nemzeti színeket akar­ják megalatsonyítani, annyival inkább, mivel az árbotzsán tsak Angliának, és Portugalliának zászlói lobogtak. E’ vé­gett minden oldalról kiabáltak: „Ugorj a’ hajó ormára!“ de még is a’ Politziá­­nak jókori közbenjövetele, és az oko­sabbaknak javallattok, a’ nyughatatlano­­kat tsak hamar lelsillapíták. Az Angoly Kapitány sajnálkozását nyilatkoztatta a’ félreértés miatt, annyival inkább mivel a’ Havrei hajós tisztviselők megelőző szívességgel bántak vele.

Next