Magyar Kurir, 1833. július-december (47. évfolyam, 1-53. szám)

1833-11-19 / 41. szám

32- böl 15 en a’ Carlistai önkéntesekből 50 en estek el. A’ megszalasztott szabadosok sok lovat vittek el magokkal a’ Királyi istállóból, Bu­rgos Urnak Miniszterré lett neveztetése nagy nyughatatlanságot támasztott. D­o­n Carlos Valencia de Alcantará­tól 2 órányira. Mór­ba­rnan mutatta magát, ’s az Est­re­load urai Generál Kapitánynak meg­hagyta , tegye meg Madrid­ban a’ szük­séges rendeléseket, hogy Attyának thrón­­jára felléphessen; de Rodil Generál erre azt felelte , hogy már az egész Nemzet letette légyen az esküvést Ilik Isabella hűségére, azért ő magát nem compromittálja, nem akarván hírét ne­vet egy illetlen tselekedettel bemotskol­­ni. Sarragossai Újságok Oct. 26 ról jelentik, hogy a’ Királyné egy Decre­­lunia által 32 többnyire Cortes Képvi­selőknek ajánlott kegyelmet. Castan­­non, a’ ki Sarsfield Generálba va­ló bíztában igen is előre nyomult , Be­r­­garában szorult. Bolbaóból, fegyver­rel, puskaporral, és pénzzel segítik a’ lázzadókat, kiknek számok naponként szaporodik. M a­d­r­i­d­i Kurír szerint, Bourmont 50 frantzia katona tiszt­tel, a’ veszteglő intézetből Cadixba kísértetett, innen Angoly Országba evezendő. (Memorial Bearnais) A’ frantzia naplókönyvek , könnyelműen ítélnék Spanyol Ország állapotjáról. Azért mi­vel a’ lázzadás egész Országban el nem terjedt, tsak tsekélységnek, és már tsí­­rájában elfojtott próbának tartják az egész dolgot. Véleményekben nagyon tsa­­latkoznak. A’ Spanyol Character nem o­­ly eleven, és hirtelen gerjedő, mint a’ frantzia, azért nem lehet tőle 3 napi revolutziót várni, de annál inkább tar­tós, és állandó, ha nem ijed meg a’ ma­ga árnyékától. S a r­s.fi­e­­­d r a bízatott, oltaná el a Biscaya körül tsapkodó lángot , de úgy látszik , hogy serege útközben elveszett, — Merino pap­nak serege ellenben mindennap neve­­kedik. Ő Burgos körül az egész vi­déknek Ura, — adót, újontzokat széd tetszése szerint, ’s éjjel nappal fegy­­vergyakorlatokat tart. Vallyon munká­­lódhatna e’ olly könnyűséggel, ha a’ nép ellene volna? A’ polgári háború azon Országban elkerülhetetlen. Hogy az új thronus még sokáig ingadozni fog, kétséget nem szenved, tsak hogy ezt tudtára kell adni a’ Frantzia Kormány­nak, ne hogy dolgot különös tettek, és minden nap változható történetek, ha­nem átaljában a’ dolognak fekvése, és a’ hozzá vethető változások szerént in­tézze. A’ sajtónak kötelessége, kiváltat jelen körülmények köztt, az igazságot tisztán , és a’ maga valóságában előad­ni. — (Párisi lapok.) Fia a’ Királyné, a­ nép, és Miniszterek öszveegyeztetések­­re, egy közép rí­tat nem talál, akkor féltő, nehogy úgy járjon, mint X­dik Károly, — mert mai időben a’ makatság­­tól, tsak egy kis lépés van a’ thrón fel­­forgatásáig. A’ Tisztviselőknek minden ellenkezések mellett is Tolosát so­kan oda hagyják, és a’lázzadókhoz tsa­­tolják magokat. Castannon Generál egy felszólítást botsátott, mellyben ke­­mény büntetés terhe alatt a’ lázzadók­­nak legfelljebb 5 nap alatti viszszater­ést parantsol. A’ Baski Provintziákból sem­mi hír. A’ mi Spanyol Országnak töb­bi részeit illeti, meg ott is , hol eddig nyugodtan valának a’ lakosok, most fegyvert fogtak. Minden városban, sőt minden faluban , szomszéd , szomszéd­dal , osztály osztályai áll szemközti, ’s mindegyik nap újabb tzivódást, hartzot, rendetlenséget szül. A’ Centralis Kor­, O­­­many elvesztette tekintetét, ’s mint a frantzia beütéskor, mindegyik helység maga magát­ igazgatja. Azok, kik a Mi­niszterek fejeket kívánják , koránt­sem

Next