Magyar Kurir, 1833. július-december (47. évfolyam, 1-53. szám)

1833-09-27 / 26. szám

205 ből halljuk, hogy Cherbourgban egy rettenetes Frantzia Flotta fekszik, a’ nélkül, hogy rendeltetése felöl valamit tudnánk. Hajós tisztjeink, kik akkor tájban látogatták meg a’ Cherbourgi kikötőhelyet , midőn a’ Frantzia Király ott vala, szinte meglepettek a’ rémítő munka látására, a’ mennyiben a’ tengeri gátat sokkal erősebbé, magasabbá, és szélesebbé tsinálták, a’ már az előtt is meg lévő bassinon kivűl pedig még egy harmadikat építettek. Maga a’ tengerigát 120 darab fegyverszerrel van megrakva, azonkivűl számos mozsárok 3 erőségben, maga a’ bassin , melly tsaknem 50 linea hajót fogadhat el, 32 lábnyi mérségü, —és mindez nints tovább 60 angoly mértföldnél a Vight szigetétől. (Globe.) Sept. 14-kén. Donna Mária királyné ma hagyá el Windsort. Úgy hiszik, Sept. 16 kánPortsmout liba evezend , kivévén ha időközben ollyan tudósítások érkeznének, mellyek további maradást javasolnának. Dublin Sept. 9 jén. Az a’ hír, hogy Margis We Kiesley, mint Izlandnak Lord hadnagyja, Lord Angleseynak követője leve, itt sokkal nagyobb benyomást tett, mint akármelly más különös eset az újabb időben. Ez a’ kinevezés a’Tory részt egészen leverte, ellenben a’ nem Orangista Protestánsokat, a’ Catholicusokat, sőt azokat is, kik az Unió Irovány viszszavételéhez erősen ragaszkodtak,felemelte, egy szóval ez minden Irlandusokat, kiket nem érdekel a’ megrögzött fél gőgje , örvendeztet, és úgy tekintik, mint a’ Minisztériumnak elhatározott akaratját azon okos Politika mellett, mellyet Irlandiára nézve kevéssel az előtt felvett. Lord Anglesey ma, vagy hónap váratik ide Marquis Wellesi ennek elfogadására, és tulajdonképpen Sept. 25 kén történendő béiktatása alkalmával viendő Élölülésre. Azután Lord Angles egy Nápolyba megyen , ’s a’ telet Rómában tölti. Ő (Anglesey) Orvosainak tanátsai után mondott le hivataláról, kik néki a’ déli éghajlaton jobban ajánlották. A’ napokban fogklandból az első hajó Indiába evezni, ezt Duncan Gibbnak hívják, ’s Dublinből egyenesen Bombayba van rendelve. (Standard.) Amphitrite hajónak szerentsétlensége közfigyelmet, vagyis inkább köz felháborodást okozott, a’ mennyiben a’ szegény elmerült rabok többnyire mindnyájan virágboltban költöztek által az örökkévalóságba. Némellyek ennek, mások amannak tulajdonítják, a’ hibát, mi pedig azt mondjuk, hogy egyedül az Angoly törvénynek lehet: mert ha Hunter Kapitány szárazra tette volna a’ rabokat, hogy őket a’ halál torkából kirántsa, maga pedig, és hajója valamelly szerentsés történet által megszabadúlt volna, akkor ő bizonyosan Angoly törvény szerint lakolni fogott volna : ha a’ kikötést az Orvos is tanátsolta volna, akkor szinte ezt is a’ Hunter sorsa érte volna, ha pedig a’ Consul parantsolta volna a’ kikötést, ’s ez idővel szükségtelennek találtatott volna, akkor bizonyosan a’ Consul is vétkes lett volna: sok oldalról ezért is vádolják Hunter Kapitányt, hogy miért nem áldozta fel inkább a’ maga életét, tsak hogy az ormon lévő rabokét megszabadítsa? de az senkinek sem jut eszébe , hogy Heninnék, kik Hunter ellen dolgoztak, gazdag jutalom valt ígérve. Már most, akárhogy , akarmint feszegessük a’ dolgot, semmit sem használ, — mert— első után nem kell köpönyeg! Sz. Tamásból Aug. 8 kán költ tudósítások jelentik : Grenadában a’ Négerek jobban szeretnek jelen állapotjokban megmaradni, a’ mennyiben ha