Magyar Kurir, 1833. július-december (47. évfolyam, 1-53. szám)

1833-09-27 / 26. szám

205 ből halljuk, hogy Cherbourgban egy rettenetes Frantzia Flotta fekszik, a’ nélkül, hogy rendeltetése felöl vala­mit tudnánk. Hajós tisztjeink, kik ak­kor tájban látogatták meg a’ C­her­bo­u­r­g­i kikötőhelyet , midőn a’ Fran­­tzia Király ott vala, szinte meglepet­tek a’ rémítő munka látására, a’ men­nyiben a’ tengeri gátat sokkal erőseb­bé, magasabbá, és szélesebbé tsinálták, a’ már az előtt is meg lévő bass­i­n­on kivűl pedig még egy harmadikat építet­tek. Maga a’ tengerigát 120 darab fegy­verszerrel van megrakva, azonkivűl szá­mos mozsárok 3 erőségben, maga a’ bassin , melly tsak­nem 50 linea hajót fogadhat el, 32 lábnyi mérségü, —és mind­ez nints tovább 60 angoly mért­földnél a­ V­i­g­h­t szigetétől. (Globe.) Sept. 14-kén. Donna Má­ria királyné ma hagyá el Windsort. Úgy hiszik, Sept. 16 kánPortsmout li­ba evezend , kivévén ha időközben ol­­lyan tudósítások érkeznének, mellyek további maradást javasolnának. Dublin Sept. 9 jén. Az a’ hír, hogy Margis We Kies­ley, mint Iz­­landnak Lord hadnagyja, Lord Angle­­seynak követője leve, itt sokkal na­gyobb benyomást tett, mint akármelly más különös eset az újabb időben. Ez a’ kinevezés a’Tory részt egészen le­verte, ellenben a’ nem Orangista Pro­testánsokat, a’ Catholicusokat, sőt azo­kat is, kik az Unió Irovány viszszavé­­teléhez erősen ragaszkodtak,­felemelte, egy szóval ez minden Irlandusokat, ki­ket nem érdekel a’ megrögzött fél gőg­je , örvendeztet, és úgy tekintik, mint a’ Minisztériumnak elhatározott akarat­ját azon okos Politika mellett, mellyet Irlandiára nézve kevéssel az előtt fel­vett. Lord Anglesey­ ma, vagy hó­nap váratik ide Marquis We­llesi e­n­­nek elfogadására, és tulajdonképpen Sept. 25 kén történendő béiktatása al­kalmával viendő Élölülésre. Azután Lord A­n­g­l­e­s egy Nápolyba megyen , ’s a’ te­let Rómában tölti. Ő (Anglesey) Orvo­sainak tanátsai után mondott le hivata­láról, kik néki a’ déli éghajlaton job­ban ajánlották. A’ napokban fogk­land­­ból az első hajó Indiába evezni, ezt Duncan G­i­b­b­nak hívják, ’s Dub­linből egyenesen Bombayba van rendelve. (Standard.) A­m­p­h­i­t­r­i­t­e hajónak szerentsétlensége közfigyelmet, vagyis inkább köz felháborodást okozott, a’ mennyiben a’ szegény elmerült rabok többnyire mindnyájan virágboltban köl­töztek által az örökkévalóságba. Némel­­lyek ennek, mások amannak tulajdonít­ják, a’ hibát, mi pedig azt mondjuk, hogy egyedül az Angoly törvénynek le­het: mert ha Hunter Kapitány szá­razra tette volna a’ rabokat, hogy őket a’ halál torkából kirántsa, maga pedig, és hajója valamelly szerentsés történet által megszabadúlt volna, akkor ő bi­zonyosan Angoly törvény szerint lakol­­ni fogott volna : ha a’ kikötést az Orvos is tanátsolta volna, akkor szinte ezt is a’ Hunter sorsa érte volna, ha pedig a’ Consul parantsolta volna a’ kikötést, ’s ez idővel szükségtelennek találtatott volna, akkor bizonyosan a’ Consul is vétkes lett volna: sok oldalról ezért is vádolják Hunter Kapitányt, hogy miért nem áldozta fel inkább a’ maga életét, tsak hogy az ormon lévő rabokét meg­szabadítsa? de az senkinek sem jut eszé­be , hogy Hen­innék, kik Hunter ellen dolgoztak, gazdag jutalom valt ígérve. Már most, akárhogy , akarmint feszegessük a’ dolgot, semmit sem hasz­nál, — mert— első után nem kell kö­pönyeg! Sz. Tamásból Aug. 8 kán költ tu­dósítások jelentik : Grenadá­ban a’ Né­gerek jobban szeretnek jelen állapot­­jokban megmaradni, a’ mennyiben ha­

Next