Magyar Kurir, 1834. január-június (48. évfolyam, 1-51. szám)
1834-05-23 / 41. szám
* 25') elesmerte volna is. Ha e’ szerint elkerülhetetlen volt a’polgári háború , még is két Királynénak elesmérése által siettetik annak vége. A’ mi különösen Donna Mariát illeti, hiszem ezt, még a’ Veilington Cabinét, éppen úgy, mint Európának minden más Cabinetjei Királynénak elesmérte, de jure. Máj. 6-kán az ízlandi tizedbill folytatólag felvétetett. Legelébb is Ron a yne Ur kelt ki a’ bill ellen , azon panaszolkodván egyszersmind, hogy alig jelentek meg 100 an ezen fontos kérdés eldöntésére, holott a’ kevésbbé fontos nyugpénzt illető tárgy felett tsaknem 600 an vetélkedtek. Azután azon roszsz bánás felöl szó volt, mellyel O’Gonneil, és She Urakkal éreztetlek ! (Stanley mosolyog) Nem sokat gondolok, folytasé a’ szónok beszédjét, a’ gyarmatok Státus Titoknok gúnymosolygásával: én hozzá vagyok szokva azon illetlenséghez , mellyel a’ tisztelt Úr már több ízben nyilatkoztatott e’ Ház eránt, ám nevessen, a’ mennyit akar,’» mint valamelly Amerikai kávéházban rakjafel lábát a’ székre, ’s asztalra — — (mindenfelől kiáltják: rendre!) A’ rendes szónok: Ha a’ Házzal valaki illetlenül bánik, az ollyan ellen mindjárt akkor kikelnek! Rónayné: Elégen nyilatkoztatok már az érdemes Ur illetlen viselete miatt kedvetlenségeket. Stanley: Én a’ Házat szántszándékkal soha se sértettem meg. Hogy nevettem, az azért történt, mivel nevetségesnek találtam, hogy egy érdemes tag, úgy festi az írlandi népnek a’Parlamentet, mint a’ melly nem gondol a’ nép érdekeivel. Ha az írlandi tagok, a’ jelenlévők kevés száma felett panaszoskodtak, nézzenek elébb körül, hányan vagynak jelen az O’G o n nell isták közzül? (hangos kattaj; tudva van, hogy az Alsó Házban 5 O’Connell ül) Erre O’Connell Dániel (az apjok) felpattan, kiáltván: a’ tisztelt Státus titoknok — szokása szerint igen igazságtalanul vádol ! (Rendre ! rendre !) A’ rendes szónok viszsza kívánta vétetni O'Connell kifejezéseit: O’Connell: Ha bár viszsza veszem is nem parlamentaris kifejezésemet, még is azon állítás mellett maradok, hogy a tisztelt Státus Titoknok az igazsággal meg nem egyeztethető vádakat hozott elő. Szörnyűség a' jelenlévőknek kevés számok, de még inkább szörnyűség a’ fiatal Státus Titoknoknak szokatlan viselete, szaladgálása, mímelései, gúnykatzatja. Erre Ronayne Ur folytata beszédjét a’ tizedbitire nézve, meg akarta mutatni, milly nagy aránytalanságban vagyon a’ Protestáns népesség a’ Catholicushoz, mind e’ mellett Irlandiában az Anglicai Clerusnak, temérdek pénz fizetése mellett, azon felül még 700,000 hald szántó földje vagyon. Az Izlandi Püspöki jövedelmet maga a’ Kormány is 625,000 font sterlingre teszi. Adjuk enez még a’ tizedet, és kérdezzük,lehetséges e’, hogy illyen Egyházat, félmillióm Protestáns, 7 1/2 millióm Catholicus mellett, támogasson ? Manchesterben Máj. 5 kén mint egy 6000 munkások gyűltek öszve, ’s azt végezték , hogy mindenki vállalhat közzülök munkát, a’ melly árron megalkudhatik, a’ nélkül, hogy a’ mesternek szóllója lenne belé. Noha az ezen alkalommal tartatott beszédek merő megtámadások az Aristokratzia, és Kormány ellen, mégis a’ közbéke nem haboziltatott. Dublinből Máj. 7-röl írják : Limeriek Grófságban , a’ Politzia, és parasztság egymással ismét öszvekotródtak. A’ Croomi vásáron veszekedés közben , vér is folyt. A’ Politzia 4 zabolátlant fogott el, és vetett tömlöcre. A Lord hadnagy, a’ csendesség helye