Magyar Kurir, 1834. január-június (48. évfolyam, 1-51. szám)

1834-02-14 / 13. szám

99 jenek, egy Auditornak, egy felesküdt tolmálsnak, és a’ Danzigban levő Amerikai Consularis Ágensnek jelenlét­ieken a’ felöl, vallyon jószántokból in­dulnak e’ Amerikába, —’s ebbeli nyi­­latkoztatás fejenként mindegyiktől alá­­íratlatott. Sokan, kik a’ hoszszit uta­zásid fértek, ez alkalommal viszsza­­léptek , mások ismét a’ kivándorlandók­­hoz állottak, ’s így történt, hogy mi­után Ő Felsége egy—egy Lengyelnek Amerikában 30—60 forintot, a’szerint a’ mint magokat útközben viselni fog­ják, kifizettetni parantsolt, a’ múlt esz­tendő Nov. 24 kén öröm kiáltások kö­zött határunkat idehagy­ták. De hát most — 2 hónap után, hol, és hogy talál­juk­ az utazókat? az egyik hajó vélek Ha­vrétan, a’ másik Harvichban kötött ki, ’s frantzia Újságok tele vágy­nál, átokkal, és szitokkal, mellyet a’ háládatlanok, Országunk , ’s jóltéve Fe­jedelmünk ellen szólnak! némellyek közzülök még azt kültötték, hogy szá­mokra szántszándékkal kedvetlen idő, és roszsz hajó választatott, tsakhogy út­közben szerentsétlenség érje őket, ’s a’ hajósokat. Erre tsak azt felelhetjük, hogy minden Kormánynak charactere a’ világ évkönyvében fel vagyon jegyez­ve , — ’s vallyon képes légyen e’ Kor­mányunk illyest véghez vi­nni , azt a’ Demago­g­u­so­k­nak , és a d­i­­­o­k­r­a­­táknak minden kiabálásai mellett sem fogja az igazságot szerető barát elhin­ni. Ha unalom, veszedelem, a’ tenge­ri utazáshoz való szokallanság, végre a’ Lengyeleket arra birták volna , hogy szándékokat megváltoztassák, azon nem tsudálkoznánk, — de az a’ mód, mel­lyel az ebbeli megváltozást végrehajtot­ták,—valóban ravasz Egoismusnak bélye­ge, melly a’ Lengyeleknek minden tet­teiben kitűnik. Okét tsak a’szempillan­tás köti le, nállok minden tsak bubo­rék : erre nézve hasonlók a’ gyerme­kekhez , (hogy kedvetlenebb hasonlítást ne válaszszunk) kik tsek a’ jelenben élnek,’s a’jövendőről való gondot más­ra hagyják. Ha majd egyszer eszekre térnek, áldani fogják azon Kormányt, melly őket atyai kézzel ápolta. Azon vitatások, mellyek ügyökben a’ Depu­­tatusok Kamarájokban létetnek, ’s a’ mit mi már régen megmondottunk, hi­­hetően alkalmat nyújtanak nék­iek,ma­gokat, és viszonyaikat igazán méltatni. (Königsberg­ Újság.) A’ Danzig­­ból kiindult, ’s legközelébb Harvich Angoly kikötőbe érkezett Lengyel ki­vándorlónak, szinte olly szépen­­ vise­lik magokat Országunkra nézve , mint az Elisabeth hajón elindult utasok, hihetően titkos Lengyel Comiténak su­­gallásából. Harvichból egy kérőle­­velet küldöttek a’ Frantzia Kormány­hoz, ’S a’ mennyiben magoknak avval hízelkednek, hogy vagy Franczia­or­szágban maradhatnak , vagy legalább A­l­g­­­e­r­ba kü­ldettetnek, 218 ban már előre lemondtak az Amerikai útról, ellenben 15 en előbbeni nyilatkozások mellett álhatatosan megmaradtak. Az Angoly, Burkus, és Frantzia követek jelentések következésében. Jan. 17-én a’ Kérőlevélre még semmi válasz sem érkezett. Talleyr­and Hertzeg oda nyilatkoztatta magát, hogy Ő u­dvará­­tól ezen tekintetben utasítást vár. Most tsak az volna kívánatos, hogy az An­gola, vagy Frantzia Kormány gondos­kodnék jövendő állapotokról, de köt­ve hiszszük, a’ mennyiben elébbeni nyilatkozás szerint mind a’ két Kor­mány megtagadta elfogadásokat, ’s az által a’ Burkus Kormányt kénszeríté, számokra az Éjszakamerikai szabad Stá­tusokban menedéket keresni. SZARDÍNIA! KIRÁLYSÁG. Turin Febr. 5-kén. Ugyan azon napon, mellyen a’ Genfi Syndicus.

Next