Magyar Kurir, 1834. július-december (48. évfolyam, 1-53. szám)

1834-09-19 / 24. szám

187 ben, Berlinben, és Hamburgban nem volt tapasztalható. Hivatalos tudó­sítás után Sept. 2 kán 165 en , 3 dikán 213-an és 4 kén 209-en betegedtek meg. Öszvesen a’ Cholera kiütése ó­ta Sept. 4-ig 101- en betegedtek meg, kik köz­­zűl 185 an meggyógyultak, és 434 en meghaltak. ÉJSZ. AMERIKAI EGYES. STÁTUSOK. A’ Lengyel száműzett­eknek , bizo­nyos földterület engedtetett által kö­vetkezendő Decretum erejénél fogva: „Az Ausztriai Tsászár parantsolatjára Amerikába szállított 255 Lengyelnek megengedtetett, hogy a’ kintstár Ti­­toknok felügyelése alatt, Illinois, vagy Michigan határaiban, magok­nak 36 osztály darab földet választhat­nak ki. A’kintstár Titoknoka erre néz­ve fel fogja jegyezni mindegyiknek ne­vét, ’s hiteles párban a’ köz Biztosság Levéltárába lerakni. Ha kinyert darab földjét szorgalmatossan míveli, ’s az attól járó tsekély adót pontosan lefi­zeti , 10 esztendő után tulajdonosi rust nyer. Mindegyik osztály 500 Acreból áll. (Aláírás.) Bell János a’ Képvise­lői Kamarának Elölülője. Van Bu­ren az Egyesült Statusok A1 Elölülő­je. — KöltJun. 30 kán 1854. Andrew Jackson. A’ Cholera Newyorkban ismét kiütött, ’s naponként 20 személyek hal­tak meg benne, de azon felül még más — kedvetlenebb hír is vagyon ezen kör­nyéken. Philadelphiában Aug. 12- kén és 13 kán megújította a’ köznép a’ feketék elleni kegyetlenségeit, a’ mi­dőn ezen szerentsétlenek házaikat, és vagyonaikat szejjel dúlta. Charles­­townban, Boston szomszédságában, azon szín alatt, hogy egy fiatal sze­mély, Szülei, és atyafiai akaratjok el­len tette le az ottani Ursulinerek klas­­tromában az esküt, 4 oldalról meggyúj­totta az említett klastromot, kiűzvén elébb belölte minden Apátiákat. SPANYOL AMERIKA. Veracruz Jun. 30 kán. Politikai tekintetben most valamivel világosab­ban látnak , mint ez elött egy hónap­pal. Santana fel fogja ugyan tartani a’ szövetséges Kormányt, de a’ józanon gondolkozó embereket inkább magá­hoz húzza, mert a’ Demagogusok mesz­­sze vitték a’ dolgot, és a’ Köztársasá­got rémítő Reactio fenyegette, ha hogy Santana arra nem bírja a’népet, hogy a’ Demagogus Igazgatókat űzze el, ’s helyeket okosabb fér­fiakkal töl­tse bé. Így történt ez V­e­r­a cru­z­ban, G­u­an­a­jua­to­ban , és Mexicoban, valaminthogy a’ fő Városokon kívül, minden más nagyobb városok Pueb­­­­á­ban, M­e­c­h­o­a­ca­n­ban , Oajaca­­ban, és Guadalajará­ban, magokat hasonló értelemben nyilatkoztatták. Queretaro minden ellentállás nél­kül bévétetett , ’s reményük , hogy ugyan az történik St. Luissal is, bár mint fenyegetödzék is a’ mostani igazgató. Még tsak Pueblában megy roszszúl a’ dolog, ’s ott már vér is folyt. Az igazgató, és az oda való Kon­­greszszus nem akartak engedelmesked­ni, a’szövetséges Kormánynak , hanem 1500 katonával, és tsak nem 50 ágyú­val, a’ város közepén megfészkelték magokat. A’ Kormány katonái a’ kül­városokat foglalták el, de sok vérbe került, és még most sints kilátás, hogy a’ dolognak egy hamar vége szakadna. A’ Mexicói nép 14 kén Cuernovaca planuma mellett nyilatkozott: az út­szán, reggeltől fogva estig, keresztül kasul járkált kiabálva : „Éljen a’ Val­lás , és Santana jeles Praesidensünk!!, de a’ mellett minden boltok nyitva va­­lának. A’ harang, és rakéták lármáján kivül semmi sem zavarta a’ köz­nyit­­­( *

Next