Magyar Kurir, 1834. július-december (48. évfolyam, 1-53. szám)

1834-07-15 / 5. szám

nyi Don Carlos részére elfoglal­tat­nának is, azokat ismét viszszavehetné. Catalonia lakosai általjában, elhatároz­ták magokat a’ nép törvényszeres sza­badságának kivívására, úgyhogy még azon hegyes tályékok lakosai is, kik Don Carlos mellett vagynak, ötét feltételek alatt pártolták mind eddig, hogy t. i. Constitutio­­adand az ország­nak, ’s ezzel alkudozói őket szüntelen ketsegtették. A’ Bask­ok és Navar­­rai lakosok az által pártoltak el Don Carlos részére, mivel az akkori kor­mányszék őket régi privilégiumaiktól megfosztotta, 's ezeknek viszszaadá­­sát Don Carlos nekik a’ papság ál­tal szüntelen hirdettette. Valamint ak­kor, úgy most is ezzel a’ hatalmas in­gerlő eszközzel igyekszik a’ papság a’ népet felzendülésre gyúlasztani. — Ez valóságos rajzolatja Spanyol ország tar­tományai jelen állapotának , mellyel a’ kormányszék hirtelen megorvosolhat, ha tűzzel és erővel fog a’ dologhoz, és minden mellesleges tekintet nélkül, a’ legfőbb törvényszék szerént, egyedül tsak a’ státus, a’ népek bol­­dogítására fordítja mind figyelmét mind erejét.“ A’Párisi hírlapok szerént G­u­e­s­a­­da general serege és a’ Carlisták kö­zött kemény ütközet történt Jun. 18 kán, mellyben az insurgensek holtak­ban 100 , megsebesíttettekben pedig 800 embert vesztettek, de a’ királyné ha­da is sokat vesztett, sőt némelly tudósí­tások a’ Carlista sereget tartják gyö­­zedelmesnek , noha bizonyos hogy ve­zér lisztjeik közül négyen elestek, ezek között van Garcia ezeredes is. PORTUGALLIA. Standart Jun. 30 kán. A’ mint hall­juk , Portugáliában minden papi jó­szágok és más kiköltözött magános fa­míliák jószágaik is árverés útján fog­nak a’ többet ígérőknek eladattatni. — A’ polgári háborúnak vége szakadván, a’ tengeri hadi erőt szándékozik a’ kor­mányszék megkevesílni , ’s tsak szüle­tett portugallusokat tart meg a’ hajó­kon szolgálatban. A­ burkus Státus újság ezeket írja Lisbonai jegyzések után: ,,A’ kormány­szék gyözedelemmel emlegeti, hogy Dom Miguel ellen mutogatja a’nép mint p. o. Sínesben, ellenséges indulat­ját , de elfelejti megvallani, hogy az a’ nép között úgy szkott lenni, melly mindég a’ győző résznek tapsol, a’ mint a’ hadi szerentse egyiknek vagy a’ má­siknak kedvez ; arra sem emlékezik többé, hogy midőn 1823 ban a’ Corte­­seket megbuktatták, ’s D­o­m Miguet gyözedelmi pompával ment Villafran­­kából Li­bonába , melly pedig a’ Con­stitutio barátinak főhelye volt, a’ nép örvendező lármája fülek siketítéséig töl­tötte be a’levegőt harsogásaival, ’s az Constitutio baráti nagy nehezen kerül­hették el a’ nép dü­hösségét. Ugyan illy gyözedelmi jelül hozzák fel azon kör­­nyülállást, hogy Dom Miguelt tsak kevés, mellette szolgálatban volt, sze­­méllyek követték, kiköltözésekor, és valami nevezetes ember nints késérői között, mellyre a’ levél író egész laj­stromát számlálja elő a’ vele kiköltöz­tek ’s nevezetes hadi emberek es stá­tus szolgálatjában volt fér­fiak nevei­nek. Hogy az igazát megvalljuk, ezek inkább a’ Dom Miguel által felvett princípiumokhoz, mint az ő személyé­hez való ragaszkodásból vették mago­kat hazájoknak elhagyására. Ha pedig a’ gyözedelmes fél folytatja elkezdett módját és az általa kihirdet­tetett álta­lános amnestiát tetszése szerént kivé­telekkel toldogatja, úgy nem sokára megérjük Portugalliából a’ második ki­költözést is, melly hihetőleg számosabb lészen az elsőnél!“ X *

Next